1. fejezet -Az új Város

Hello! Abby vagyok 16 éves. Barna hajú , barna szemű. Magasságom 168 centiméter, a testsúlyom maradjon titok. :P
Franciaország szívében élek (Párizsban). Rengeteg barátom van akiket nagyon szeretek. Kiskorom óta táncolok verseny szerűen. Több Európai és Világbajnoki címet megszereztem. Nagyon szeretek táncolni. Hetente többször futok és mellette még kondiba is járok ha az időm megengedi. Keveset hallgatok zenét de ha tudok akkor is olyat hallgatok ami franciául van. Jelen pillanatban nagyon bonyolult életem van. Szüleim válófélben vannak(ami nagyon fáj hisz még előttünk is kiabálnak)ha haza érek suliból otthon csak a veszekedés fogad. Édesapám Londonba költözik édesanyám pedig Párizsban marad. Jelen pillanatban azon veszekednek hogy kihez melyik gyerek menjen. Az öcsém Adam nagyon pici, és nem érti hogy miért veszekednek anyáék. Szegény néha sírva jön oda hozzám és nagyon nehéz meg vigasztalni.

Hála az istennek a barátaim mellettem állnak és tartják bennem az életerőt. Ha ők nem lennének nem is tudom mi lenne. 
Pár napja derült ki hogy ki hova kerül. Adam anyával marad itt Párizsba és pedig 1 hét múlva repülök Angliába. Nagyon fura lesz itt hagyni mindent és ott egy új életet kezdeni. Nem tudom ti hogy lennétek vele ha így csapot papot ott kellene hagyni..
De megbeszéltük a barátnőkkel hogy tartjuk a kapcsolatot. Még szerencse hogy feltalálták a Twitter, Facebookot és Skype-ot.

*

Hát el jött az utazás ideje. Nagy sírás volt. Anya vitt ki a repülő térre. Megígértem neki hogy írok mindennap neki és hogy nem felejtem el. A repülő amivel utaztam nagyon kényelmes volt. Azon gondolkoztam a repülőn hogy mi lesz velem. Hogy  fogok beilleszkedni közéjük? Mit fognak gondolni rólam? Találok olyan jó és kedves barátokat mint a párizsiak? 

Londonban apa várt már rám a repülőtéren. Nagyon laza volt. Nem volt olyan feszült mint amikor itthon volt. Ö)rülök hogy most boldog..bár nem anyával. Amikor haza mentünk megmutatta a házat.Jó nagy volt, volt benne legalább 7 szoba, minden szobához külön fürdőszoba. Van egy hatalmas kert és nagy medence. Tényleg csuda klassz ez a ház. Apa megmutatta a szobámat. 
- Apa ez nagyon klassz. Köszönöm.
- Nincs mit kicsim. Örülök ha tetszik. - mondta mosolyogva.

- Remélem azért a ház is tetszik. Nagyon sajnálom hogy ezt történt. De ne aggódj, találsz itt is olyan jó barátok mint otthon. - biztatott apa.

- Nagyon szép és otthonos ez a "kis" ház apa. - válaszoltam neki. 

- Tegnap beírattalak egy nagyon híres gimnáziumba kicsim. Holnap kezdesz.. ne aggódj minden jó lesz. 

-Jajj, apa. Nagyon félek...

- Ne félj, én itt vagyok.

- Elmegyek sétálok egyet a városba. Körül nézek egy kicsit. - mondtam neki.

- Rendben kicsim. De vigyázz magadra. 

- Okii. (:

És kimentem az ajtón. Nagyon szép város London. Sétálgattam,gondolkoztam majd bementem egy gyorsétterembe.Evés közbe hallottam meg egy csapat csajnak a beszélgetését:

- Hallottátok az új dalukat?- mondat az egyik.

- És az interjút? Annyira cuki volt benne Niall.- válaszolt a másik.

- Ezek a csajok meg kikről beszélnek? Párizsba nem nagyon hallgattam zenét. Ha hallgattam is akkor Francia zenekaroktól.- gondoltam magamban.

- Elnézést lányok- szólítottam meg őket.- zavarhatnálak titeket egy percre? 

- Hello! Hát persze mondjad csak- válaszolt az egyik csajszi.

- Új vagyok itt Londonban. Ti tulajdonképen kiről/kikről beszéltek? Ahogy hallgatlak titeket nagyon felvagytok spannolva ha róluk beszéltek.

A lányok egymásra néznek és nevetésben törnek ki. 

- Te nem hallottál még a One Direction-ról? Hát ez elég gáz..- kérdezte az egyik csaj nevetéstől vörös fejjel.

- Hát nem.. De tulajdonképpen kik ők és miért olyan nagy szám hogy léteznek?

- 5 srácról van szó( Liam,Niall, Zayn, Harry és Louis) . Az X-faktorban fedezték fel őket, és annyira cuki mindegyik. Jelen pillanatban ők a leghíresebbek itt Londonban. 

- Értem. Köszönöm szépen a segítséget. 

- Nincs mit. Hello

- Hello!

One Direction? Milyen hülye nevük van már. Hát mind1 nem nagyon foglalkozok velük. Nem szeretném ilyenre pazarolni az időmet.

Útközben hazafele megláttam a plakátjukat. (mármint az  1D-nek) Szombaton koncertjük lesz valami Plázában. Hát egy biztos én tuti nem leszek ott. Nem nagyon érdekelek az ilyen tini bálványok. 

Mikor hazaértem a rádióban pont az ő daluk ment. Nem olyan rossz..de nekem egy picit nyálas.

Apa vacsorával fogadott, ami nagyon fura..hisz nem is tudtam hogy tud főzni. Na, de mindegy. 

- Kicsim van egy jó hírem, de lehet hogy meg fogsz döbbenni..- húzta az agyamat.
- Mi az apa? Ne csigázz! - türelmetlenkedtem.
- Van egy jó hírem. Nem tudom neked mennyire lesz jó hír.. de remélem örülni fogsz neki.
- Mi az??
- Van egy lány..azaz nő.. aki nagyon tetszik nekem. És nem tudom hogy te mit szólnál hozzá..- mondta kicsit idegesen.
- Jajj apa... ne parázzál..engem nem zavar - mosolyogtam.
- De örülök ennek kicsim.. Nem tudtam hogy fogadnád.
- Mesélnél róla egy picit apa? - kérdeztem tőle.
- Persze. Ő egy zenei producer. Egy nagyon sikeres londoni bandának a producere. 
- Melyik bandának? Lehet hogy hallottam már róluk.
- Ha jól tudom valami One Direction..
- Tényleg? Az vicces pont ma hallottam róluk először. Nekem egy kicsit nyálas a banda, meg nem nagyon jön be az olyan banda akikért a tinik odavesznek.
- Nem baj. Remélem megkedveled Susant. 
-Biztosan. Apa te tulajdonképpen mióta tudsz főzni? 
- Hát Susan szoktatott rá, ő is tanított meg. - mosolygott.
- Értem. Nagyon finom.Na de most megyek fel kifáradtam az úton. Jó éjszakát apa.
- Szia kicsim! 
És nyomtam egy hatalmas puszit az arcára.
Apa annyira boldognak tűnik. Csak nem fog ismét csalódni..
Mondjuk nagyon érdekes hogy pont annak a bandának a producerébe szeretett bele akit nem nagyon szeretek..  Már nem kapcsoltam be a laptopot fáradt vagyok. Remélem minél  előbb megismerhetem a hölgyet és hogy nagyon jó barátnők leszünk.


/6 hónappal később/
Elégész jól beilleszkedtem a suliba,az osztálytársak is befogadtak és megismertem apa barátnőjét . Nagyon kedves és vicces hölgy, sőt még csinos is. 
Este Susan nálunk vacsorázott.
- Abby már fél éve itt laksz Londonban hogy tetszik neked?
- Bejön. Vannak jó bulik, jó srácok és a suli is jó.
- Ennek örülök. Tom mit szólnál hozzá ha rendeznénk egy utó házibulit? Így Abby is megismerheti a városi hírességeket, a gazdagabb családokat. ÉS neked is jól jöhet, megismerhetsz új ügyfeleket.
- Nekem tetszik az ötlet. Neked kicsim? - kérdezte apa.
- Én is benne vagyok. Jó lenne megismerkedni még több emberrel. De ki lenne a banda aki játszik? 
- Én a One Directionra gondoltam. Ők a legmenőbb banda jelenleg Londonban. Jól fel dobnák a hangulatot. mit szóltok? - dobta fel Susan a labdát.. elég magasra..szóval nehezen fogom leütni..
- Pont ők? Muszáj? Nem lehetne egy másik bandát?- kérdeztem tőlük.
- Hát, kicsim igen. Ők a legjobbak. - válaszolt apa.
- Hát akkor jó. Jöjjenek ők. Susan segítsek a szervezésbe? - kérdeztem tőle.
- Nem kell köszi, elintézem. 
-Rendben. Elnézést kérek de én most felállnék az asztaltól. További jó étvágyat. 
- Rendben. Jó éjszakát.- köszönt el apa.
- Szia Abby.- búcsúzott el Susan.
- Sziasztok.
Amikor felértem a szobámba levetkőztem, lezuhanyoztam és befeküdtem az ágyamba.
Istenem miért pont ennek a bandának kell jönnie? Annyira nem csipázom őket... mi lesz velem? Olvasgattam róluk a neten.. Lányok milliói követik minden lépésüket. Nekem meg az ölembe pottyan ez a lehetőség.. Hát csodás és mit kezdjek vele? 
Na mind1. Semmit nem tehetek már. Ki kell bírnom ezt a bulit.
Jó éjszakát nektek (: