42. fejezet – Végleg elvesztettelek

Sziasztok!

Meghoztam nektek az új részt..:) nem tudom mennyire fog tetszeni nektek.. Van egy olyan rész ahol csupa nagy betű van... nem tudom miért de nem tudtam át állítani.. makacs volt a blogger..:P

Szóval..egyre közelebb vagyunk az évad utolsó fejezetéhez.. Szóval ha tetszett ez a rész akkor hagyjatok komit :)

10 komi( az enyémen kívül) és jön az új rész! :)

Abby szemszöge:

Amikor felmentem Twitterre és megláttam az új trendet, nem is kell mondanom sírva fakadtam. Eleanor és Louis újra együtt vannak? Hát..ezt nem hiszem el.. azt mondta nekem, hogy nem szereti.. sőt.. egyenesen utálja azok után, amit tett vele. Most akkor mégis mi a jó büdös franc van?  Zokogtam és örjöngtem… de miért? Én mondtam neki hogy lépjen túl rajtam.. talán azért mert nem gondoltam volna, hogy ilyen gyorsan megy neki.. Nézegettem az interneten hátha látok cikket vagy képeket, de bárcsak ne tettem volna.. Találtam egy két cikket, amit róluk írnak..

Louis Tomlinson és Eleanor Calder ismét egy párt alkotnak? – ez volt a fő cím.

Louis Tomlinson (20) a One Directon nevű fiúbanda legidősebb tagja és Eleanor Calder (19) modell pár hónapja szakítottak feltehetően valami butaság miatt. Nem lehet tudni mi volt az, de nem lehetett akkora a baj hisz ismét egymást boldogítják.

Több szemtanú látta, ahogy Szilveszter éjjel romantikus órákat töltött el egymással a szerelmes pár. De többen állították, hogy már előtte is találkozgattak sőt.. Az ifjú popsztár lakásából is látták kijönni a szépséget.

„Louis és Eleanor elég közeli kapcsolatba kerültek, hisz többször csókolóztak, sőt Louis a lány combját is simogatta. „ – árulta el nekünk az egyik szemtanú.

Nem lehet tudni lesz-e folytatása ennek a románcnak, de Eleanor még aznap este örömmel újságolta el Twitteren hogy nagyon boldog és szeretné, ha megállna az idő.

„ Még soha nem éreztem ilyet, mint ma este a szerelmemmel. @Louis_Tomlinson örülök, hogy ismét visszajöttél hozzám. Nagyon szeretlek. Boldog újévet mindenkinek, nekem már az lesz. :)   xx „

Mi  a legjobbakat kívánjuk az ifjú párnak és reméljük, hogy az újévet boldogan kezdik el…

 

Ezt nem hiszem el.. vége elveszítettem. Felhívom Liam-et hátha ő megnyugtat, hogy csak a magyarok túloznak..vagy csak pletyka az egész és nem is Lout látták.. Bepötyögtem a számát és már hívtam is. Kicsörgött..

-          Hallo! – szólt bele Liam, eléggé jó kedve volt.

-          Szi-szia. – dadogtam. A sírás miatt alig tudtam beszélni.

-          Abby, te vagy az?

-          Igen, Liam.. valamit meg kell tudnom… és kérlek az igazat mond.. – könyörögtem neki.

-          Istenem mi a baj? Miért sírsz? Történt valami? Persze.. az igazat mondom, csak nyögd ki mi történt.. – nagyon felzaklattam szegényt..

-          Mindegy.. nem is tudom miért hívtalak.. ne haragudj..

-          Abby várj! Le ne tedd a telefont.. mit szerettél volna? Kérlek, mond el..

-          Igaz az… - nagyon nehezen kezdtem bele, hisz fáj kimondani – Louis és Eleanor ismét együtt vannak?

-          Abby tudod… - belekezdett, de nem hagytam, hogy befejezze mivel meghallottam az Ő hangját a telefon másik végén.

-          Kivel beszélsz Liam? Abby az? Kérlek, had magyarázzam meg neki. – könyörgött. Szóval meg akarja magyarázni.. igaz a hír.. együtt vannak..

-          Viszlát Liam. – lecsaptam a telefont. Hátradőltem az ágyamban és sírtam.. alig bírtam abba hagyni. Egy idő után meleg kezet éreztem a derekamon. Egyik kezét a fejemre helyezte és simogatni kezdett.

-          Mi a baj nyuszó muszó? – kérdezte tőlem Jake. Az arca nagyon elkomorodott. – Csak nem baj van az otthoniakkal? A babák jól vannak?

-          Igen jól vannak.. Jajj Jake.. Louis és Eleanor összejöttek ismét együtt vannak..

-          Jajj baby, ne aggódj ez miatt.. de hisz te kérted tőle hogy lépjen túl rajtad. Szakítottál vele, otthagytad se szó se beszéd Londonban. Mit vártál?

-          Jake, tudom. De akkor is bánt, hogy ilyen hamar túl lépett rajtam… - elkezdtem zokogni, csak úgy folytak a könnyeim, csodálom, hogy nem okoztam árvizet.

-          Nagyon sajnálom. De itt az idő, hogy te is túl tedd magadat rajta. Nem szabad magadat gyötörni e miatt a hülye gyerek miatt. Egy kretén ha nem látja mit hagy elszalasztani.. Nem hozzád való.

-          Ne beszélj így róla..

-          Figyelj itt vagy te, egy gyönyörű fiatal lány,a pasiknak szinte kiesnek a szemei amikor elmennek melletted. Sőt még híres is vagy. NE add fel az életet, itt van neked Dávid is. Mesélted milyen jól el voltatok a bulin, még csókolóztatok is. Adj neki egy esélyt.

-          Nem tudom Jake.. olyan nehéz túl tenni magamat a történteken..

-          Zárt le az életed azon szakaszát.. vége van.. Az a múltad.. most koncentrálj a jelenre és a jövődre..

-          Rendben van. Most felhívom, hogy mit szólna hozzá, ha holnap találkoznánk..

-          Ez a beszéd, gyerünk csajszi, szeretem látni, amikor ilyen boldog vagy..

-          Köszönöm, hogy itt vagy Jake.. és sajnálom, hogy elutazol februárba..

-          Ne sajnáld, telefonon elérsz, addig is rengeteg időt töltünk el egymással.. – felültem és jó szorosan megöltem majd egy hatalmas cuppanós puszit nyomtam az arcára.

 

*

*

*

 

Nem tudom, mit vegyek fel a randira.. akkor pancser vagyok, de tényleg.. Nem tudom miért, de valami fura érzést érzek ott legbelül, amit nem tudok megfogalmazni. Talán tényleg érzek iránta valamit, amit nem tudom megfogalmazni.. Ki tudja.. 20 perces keresés után egy fehér topot és egy virágmintás szoknyát találtam,egy övvel megtoldva valamint hozzá egy magas sarkút vettem fel.

Gyorsan felmentem Twitterre megnéztem miről beszélgetnek manapság az emberek, és tweeteltem is ki az üzenő falamra.

„ @Abby_Gonzales: Irány a Vidámpark utána pedig a Duna part..:) Szép estét mindenkinek :) xx „

 

*

*

*

 

Olyan jól éreztem magamat Dávid társaságában, hogy nem tudom megmagyarázni. Végre ismét boldog lehettem, vagyis annak éreztem magamat. Egész este nem gondoltam Louis-ra ami nálam nagyon nagy dolog.

-          Mióta táncolsz? – kérdeztem tőle, miközben sétáltunk Budapest utcáin.

-          Kiskorom óta. Édesanyám is táncos csak ő páros táncol. Még most is versenyekre jár hisz ez az élete, imádja csinálni. Van is egy iskolája bent a belvárosban… Nagyon büszkék vagyunk rá..

-          Az nagyon jó lehet. Örülhettek, hogy ilyen anyukátok van. – mosolyogtam.

-          Igen azok vagyunk, és te mióta koptatod a táncparkettet?

-          Amióta az eszemet tudom.. míg Párizsban éltünk az életem szinte csak a táncról szólt.. semmi másról. Képzeld 15 évesen már kicsiket tanítottam táncolni. Versenyekre jártam, konditerembe.. alig voltam otthon. Küzdöttem azért hogy idáig eljussak, és látod sikerült.

-          Igen, a szüleid büszkék lehetnek rád…

-          És egyébként hogyan ismerkedtetek meg Jake-el? Azt mondta nagyon jó barátok vagytok..

-          Az egyik filmforgatáson találkoztunk. Elég jól elbeszélgettünk, és megtudtam, hogy ő is Magyarországon él.. egyre jobb lett a barátságunk..

 

 

-          Tudod Abby, amit szilveszterkor mondtam… - kezdett bele, tudtam hogy most kell félbeszakítanom míg el nem rontom.

-          Tudod Dávid, amit mondtál nagyon meglepett. De nekem is tetszel, és nagyon örülnék, ha megpróbálnánk..

-          Tényleg? – nagyon elcsodálkozott. Vajon nem ezt várta?

-          Igen, de ha te nem így gondolod, akkor megértem.. – elhallgatott, száját az enyémre tapasztotta. Itt álltunk a Hősök terén és csókolóztunk. Nagyon jó érzés volt, egy olyan srác karjaiban lenni aki szeret téged és nem csak kihasznál..

 

 

Liam szemszöge:

 

Ott ültünk a nappaliba épp játszottunk, amikor megcsörrent a telefonom. Louis mutogatta, hogy elmegy WC-re míg én telefonálok. Nem is néztem meg a számot felvettem. Abby hangja megütötte a fülemet, zokogott. Mindenki furcsán nézett rám, de én Abby-re szuggeráltam. Ekkor megértettem miért zokogott. Most már ő is tud a szilveszteri incidensről. Arról kérdezett, hogy Lou és El együtt vannak-e. Most mit mondjak erre? Nincsenek együtt, de jobb ha elengedi így lesz a legjobb mint a kettőnek. Belekezdtem a mondani valómba, amikor megláttam hogy Louis már ott áll az ajtóban és felém indul.

-          Kivel beszélsz Liam? Abby az? Kérlek, had magyarázzam meg neki. – egyenesen felém jött és kikapta a kezemből a telefont. Láttam rajta meglepte Abby hívása.

-          Várj.. – megállítottam és az ujjammal megálljt parancsoltam.

-          Add ide azt a rohadt telefont! – parancsolta. Oda adtam neki de már késő volt.

-          Letette. Mit akart Liam? Könyörgöm, mond el. – engem nézett mindenki. Most mi a francot mondjak? Hazudjak? Vagy az igazat mondjam?

-          Hát.. izé.. az érdekelte hogy mi újság van velünk. Meg Susan-ék állapota felől kérdezgetett. Semmi több. – hazudtam.. A többiek tudták hogy nem ezt akarta Abby, nekik majd később elmondom. Jobb ha Lou nem zaklatja fel magát..

-          Csak ennyi? Semmi más? Nem kérdezett felőlem?

-          Nem, sajnálom. – remélem meggyőző színész voltam és nem jön rá hogy hazudtam neki.

-          Rendben. Most felmegyek a szobámba, fejezzétek be nélkülem a játékot. Sajnálom. – elindult felfelé..

-          Minden oké tesó? – Hazza utána kapott de Louis elrántotta a kezét.. Vártunk pár percet hogy Lou halló távolságon kívül kerüljön..

-          Mégis mit akart Abby? Mert ne magyarázd be nekem hogy a hogylétünk felől kérdezett. – vont kérdőre Harry.

-          Miért sírt? – kérdezte Niall.

-          Megtudta, hogy mi történt szilveszterkor Louis és Eleanor között. – nyögtem ki. – Zokogott a telefonba..

-          Honnan a büdös fenéből tudta meg? – kérdezte Zayn.

-          Hahó?! Hallottál már a paparazzikról?- hadonászott Niall Zayn arca előtt.. - Nem láttad, nyüzsgött akkor az étterem.

-          De mégis mit csináljunk? – kérdeztem tőlük.

-          Louis-nak nem szabad megtudnia, mert akkor biztos hogy oda fog menni Magyarországra, és most nem kéne még egy balhé. Így is nagyon figyel minket a sajtó..

-          Abby-vel még este próbálok beszélni.. – magyaráztam a srácoknak.

Louis szemszöge:

Volt egy olyan érzésem hogy Liam nem az igazat mondta nekem. Így azt mondtam nekik, hogy felmegyek a szobámba, de helyette leültem a lépcsőre hallgatózni. Tudom hogy nem szép dolog de akkor is érdekel mit akart Abby.

Miután kihallgattam őket, összeszorult a szívem. Ismét megsirattam Abby-t.  El kell mennem hozzá. Valami Magyarországot, meg Budapestet mondtak az előbb. Az mégis hol a jó büdös francban van? Soha életemben nem hallottam róla. Halkan felosontam a szobámba bekapcsoltam a laptopot. Google-ba beírtam azt hogy Magyarország. Húúha.. Egy kicsi de szép ország. Miért nem hallottam még róla? Rendeltem 1 darab repülőjegyet valamelyik repülőjáratra. Muszáj látnom, beszélnem vele. Haza fogom hozni, megígérem. Akik most belelátnak a gondolataimba, azoknak üzenem hogy nagyon szeretem azt a lányt és nem akarom elveszíteni..

A repülőm 4 óra múlva indul. Pontosan 10 óra van. 6 óra múlva ismét látom Abby-t. De hogy fogom megtalálni az érdekes, lesz..

Írtam a fiúknak egy levelet, amit kitettem az asztalra.

„ Srácok!

Ne haragudjatok, de kihallgattam a tegnapi beszélgetéseteket. Meg kellett tudnom miért keresett Abby. Mmuszáj megbeszélnem vele a dolgokat. 2kor indul a gépem Magyarországra. Amilyen gyorsan csak tudok vissza jövök, megígérem. JA és persze vigyázok magamra. Kérlek ne aggódjatok.

Üdv : Lou papa.”

A fiúk nem tudom hol vannak most de hálát adok a jó istennek hogy nincsenek itthon. Gyorsan ettem valamit, bepakoltam az egyik cucctáskámba és neki vágtam a egy olyan kalandnak aminek  nem tudom mi lesz a vége.. Egy olyan országba megyek amiről még nem is hallottam. Azt sem tudom milyen nyelvet beszélnek és egyáltalán ismernek-e ott minket…

A repülőm sikeresen földet ért. A repülőtéren fogtam egy taxit, és útnak indultam itt a magyar földön. Kerestem egy olyan szállodát, ami kívülről nem a legfényesebb hisz nem akartam a figyelem középpontjában lenni. Találtam egy tökéleteset, bementem kértem egy szobát. A becsekkolás szerencsésen ment, mivel nem ismertek meg. Felmentem és lepihentem. Délután 5 óra volt, ahhoz képest, hogy tél van nem volt hideg. Nem akartam nagy feltűnést kelteni így egy pulcsit és egy piros nadrágot vettem fel.

Neki vágtam Magyarországnak. Láttam hogy kiirt valamit Twitterre. Gyorsan megnéztem.

 

„ @Abby_Gonzales: Irány a Vidámpark utána pedig a Duna part..:) Szép estét mindenkinek :) xx „

 

Szóval meg kell találnom a vidámparkot.. azt sem tudom hol kezdjem.. Elmentem egy ilyen újságárushoz és kértem tőle egy térképet, kértem hogy jelölje be nekem merre van a Vidámpark. Szerencsére tudott angolul így nem volt nehéz megérteni mit mond. Nem is voltam olyan messze..  azt mondta fél óra gyalog.. Váltott be nekem Forintot, vagy mi a fenét. Náluk ez a fizető eszköz, a mi pénzünkkel itt nem lehet fizetni.. Körül néztem az újságok között, nem nagyon értettem az írásokat de a képeket láttam. Több újság is rólunk írt, mi voltunk a cím oldalon. Szóval ismernek minket.. De volt olyan is amin Abby képe virított. Vettem is olyan újságot.. büszke vagyok rá. 

 

Odaértem a vidámpark elé és kifizettem a belépőt. Egész út alatt az járt a fejembe hogy mit mondok neki ha találkozunk. Kifizettem a belépőt és bementem.. Nem volt egy nagy eresztés a vidámpark de hangulatos volt. Kerestem Abby-t de sehol sem találtam. Már kezdtem feladni amikor megláttam az egyik padon ülni és nézett ki a fejéből.. Tipikus Abby..

Oda akartam menni hozzá, de valahogy éreztem, hogy nem kéne. Valami legbelül azt mondta, hogy ÁLLJ!

Felállt és elindult. Felém. Vajon észrevett? Szépen mosolygott. Ismét azt a boldog Abby-t láttam akit annyira szeretek. De egyszer csak megszédültem. Egy srác a karjait a dereka köré fonta és megcsókolta. Most érzem azt hogy a szívemet apró darabkákra törték. Ennyi. Elvesztettem végleg. Még egy ideig néztem őket. Láttam ahogy kézen fogva tovább mennek.. Abby nagyon boldog volt.. de nem velem.

Ezt elcseszted Louis Tomlinson! De rohadtul.. ha nem hagyod felszállni arra a repülőre, vagy nem repülsz utána most nem itt lennél.. Leültem az egyik padra és elkezdtem zokogni. Vége van… Elvesztettem. Viszlát Abigel Gonzales! Légy boldog! Én is az leszek!