Amikor reggel felébredtem kicsit fájt a fejem. Lehet hogy nem kellett volna annyit innom tegnap este és nem fájna a fejem? Most már nem tudunk mit tenni.
Eszembe jutott a tegnap este. Nem tudom, mit csináljak. Felhívjam? Ne hívjam fel? Nagy dilemma. Valaki kopogtatott az ajtón.
- Bejöhetek?- kérdezte apa.
- Persze, gyere csak.
- Na hogy tetszett a tegnap este?
- Jajj nagyon jó volt. Megismerkedtem egy sráccal, aki nagyon helyes, és kedves.
- Igen. Susan oldalba bökött mikor együtt sétáltatok be az ajtón. – kuncogott apa.
- Öhm...hát..izé...-makogtam össze vissza.
- Kicsim semmi baj.. de azt hittem nem szereted a One Directiont. Vagy valami olyasmit mondtál hogy neked nem az eseted egyik se vagy valami hasonlót.
-Mii?? One Direction?? Nem is beszéltem One Directionról apa.. - kérdeztem tőle hüledezve.
- Hát Liam. Ő egy One Direction tag. Kicsim olyan ijedt képet vágsz mintha most tudtad volna meg.. jaj most tudtad meg..
- Hát igen... de hát.. hogy játszhat abba a bandába hisz... - és ekkor jutott eszembe.. hogy miért nem találtam addig, míg az a nyálas banda játszott. - jaj nee.. – és egy kicsit el szomorodtam.
- Mi a baj? - kérdezte aggódva apa.
- Ha ő abba a bandába játszik.. én azt a bandát szidom fél éve.. és most bele szeretek az egyik énekesbe. Most mi a nyavalyát csináljak? Apa ha hívna nem vagyok elérhető. Megteszed nekem?
- De kicsim.. ennek mi az értelme? –picit összezavartam apát.
- Mert át kell gondolnom ezt az egészet. És jobb ha kerülöm egy ideig.
- Hát jó. Én nem szeretnék ebbe bele avatkozni..
- Megteszed értem apa?
-Persze kicsim. Megyek mert vár a munka. Tegnap este sok új ügyfelet szereztem.
- Rendben. Szia!
Apa kiment a szobából.
Jézusom.. csak én lehetek ekkora balfék, hogy beleszeretek annak a bandának az énekesébe, akit nem nagyon szeretek..sőt még fel se ismertem. Na, gyors elmegyek lezuhanyozni és irány a belváros. (:
*
Miközben vásároltam megpillantottam Emmát az egyik boltban.
-Sziia! - köszöntem rá.
- Sziia Abby! Hogy vagy?
- Nagyon jól köszönöm.- mosolyogtam- És te?
- Én is. Nagyon jó volt a tegnapi buli. Köszönöm, hogy meghívtatok...
- Nincs mit.. Volna kedved beülni valahova meginni valamit? - kérdeztem tőle.
- Hát persze. Van itt a közelbe egy kávézó. Az jó?
- Persze.
Beültünk a kávézóba. Több mint 2 órát beszélgettünk, nevettünk. Elmesélte milyen gyerekkora volt, mesélt nekem a One Direction-ről, mesélt a pasijáról.. Elmondtam neki mi volt Liam-el.
- Jézusom... nem mondod. Minden tini álma hogy az egy Direction taggal randizhasson. Neked pedig csak úgy az öledbe hullik hogy a kertetekbe sétálgattok, lassúztok és beszélgettek. Mázlista vagy Abby.
- Igen tudom. De nagyon gáz volt reggel, amikor apa elmondta h ő egy One Direction tag,leesett az állam.
-Vajon mit gondolhat rólam?
- Amit eddig is. Csak nem gondolta rólad, hogy csak kihasználod.
- Hát ajánlom is neki. Tényleg fogalmam se volt hogy ő az.
- Ne haragudj, de most mennem kell. Vár a személyi edzőm. Majd beszélünk. - köszönt el tőlem
- Rendben . Szia.
Mikor hazaértem felmentem a szobámba. Kipakoltam a ruhákat és cipőket, amiket vásároltam.
/1 órával később/
Megírtam a házi feladatokat. Lefeküdtem az ágyamra és elkezdtem laptopozni. Ráírtam Facebook-on a párizsi barátnőimre. Beszélgettünk amikor Susan bejött a szobámba.
- Szia Abby!
- Szia.
- Figyelj apád mondta hogy nem szeretnél beszélni Liam-el. Megtudhatom hogy miért nem? – kíváncsiskodott Susan.
- Persze hogy elmondom. Tudod én úgy jöttem ide hogy nem is hallottam róluk. Első nap egy kávézóba figyeltem fel a nevükre. Számomra ők túl nyálasak ..vagyis a zenéjük. Élbe még egyiket se láttam. És akkor megláttam Liam-et és ellopta a szívemet. És ez így egy picit furi nekem. Kell egy kis idő míg megbékélek a dologgal.
- Tudod kicsim, Liam ma kérdezgetett felőled a stúdióba. Mesélte hogy soha nem tud téged elérni és én először nem értettem. Mikor haza jöttem megkérdeztem Tom-ot és elmondta, hogy te tagadtattad le magadat.
- Igen. Sajnálom hogy kínos helyzetbe kerültél. Tényleg?
- Igen. Hidd el nekem. Legyen önbizalmad. - bíztatott.
- Köszönöm hogy itt vagy Susan.
- Jaj..én örülök hogy elfogadtál. De ne rzelgősködjünk mert mindjárt elsírom magmat.
- Rendben.
- Na de megyek mert vacsorát csinálok nektek. Mit mondjak Liamnek ha megint keresne?
- Nem tudom.. most mé nem szeretnékvele beszélni.. remélem megérti.
- Biztos. De ne halazd sokáig mert nem biztos hogy sokat fog rád várni. Ez egy jó tanács remélem megfogadod.
- Köszi.
- Nincs mit. Körübelül 1 óra múlva kész lesz a vacsora.
- Oksi.
Miután Susan kiment a szobából elkezdtem gondolkodni.Igaza van Susan-nak hogy ne halogassam sokáig ezt a Liam ügyet.. Nem tudom mit tegyek, hisz a bulin naggyon jól éreztem magamat vele. Az eszem at súgja hogy hagyjam ne is foglalkozzak vele, de a szívem pedig azt ogy ragadjam meg ezt a lehtőséget és n szalasszam el. Ilyen pasit mint ő nem bitos hogy találok. Hát nemtudom mit tegyek.
Hisz ő egy tipikus popsztár, milyen kapcsolatunk lenne? Folyton a nyakunkaban lennének a rajngók. Én most még azt mondom nem adom be a derekamat.
Bekapcsolom a laptopot,majd felhívom az othoniakat, ugyis olyan régen hallottam Adam hangját.
*kicsöng*
- Hallo. Itt Adam beszél. Ki van ott? -halottam az édes kis hangját.
-Sziiia. Abby vagyok.
- Abbyyy! - a vonal másik végén lévő kis emberke pityereg a telefonba
- Adi ne sírj! Nagyon szeretlek. Hogy vagy? - kérdeztem tőle, vissza folytva a sírást.
- Nagyon jól. Hiányzol Abby! Mikor láthatlak újra?
- Nemsokára haza megyek egy hétvégére. - ígértem meg neki.
- De jóóóóó ! Képzeld kaptam egy kis cicát ami jó nagykat dorombol ha simogatom. És amikor jössz eviszel majd az állatkertbe? Mióta elmentél hoztak új állatokat, és szeretném ha te is látnád.
- Rendben öcsi. Megígérem. Anya ott van a közelben? Szeretnék vele is beszélni.
- Igen itt van. Anyaaaaa! Abby keres téged.- meg tudnám zabálni ezt a ki kölyköt.- Hallo! Kicsim ott vagy?
- Anya! De jó hogy beszlünk. Hiányzol! Hogy vagy?
- Te is hiányzol aranyom. Jól vagyok köszönöm. Milyen a suli? Beilleszkedtél már?
- Igeen jól vagyok. Minden rendben van. Adam-nek mondtam hogy haza megyek valamlyik hétvégén mert már nagyon hiányoztok!
- Rendben. Várunk.
- Ne haragudj anya de mennem kell mert kész a vacsora.
- Rendben. Vigyázz magadra kicsim! Tudd hogy szertünk. mondta nekem anya.
- Én is szeretlek titeket! Jó éjszakát. Sziia !- és küldtem puszit a telfonba.
-Abby! Hallo. Még itt vagy? - kérdezte tőlem az öcskös.
- Igen itt vagyok mondjad.
- Csak annyit szertnék mondani hogy nagyon szeretlek és hiányzol.
- Én is szeretlek. Sziia.
- Sziia. - és millió puszit küldött nekem.
Annyira jó volt velü beszélni hogy azt nemlehet szavakba önteni. Vacsoránál megbeszéltem apáékkal hogy az gyik étvégén had mehessek haza,mivel már nagyon hiányoznak. Apáék nem is ellenkeztek, simán meg engedték a dolgot. Vacsi után felmentem a szobába és megendeltem a reülőjegyeket. Olyan boldog voltam hogy felmente Twitter-re és ki twittetem a következőt:
" Repülőjegyek megvéve. 3 hét múlva utazok haza Párizsba 4 napra. Nagyon hiányzik már mindenki. Öcsikémet és anyumat szeretném már magamhoz ölelni. Hiáynoztok. Puszi :) "
Ezután megnéztem a Facebookomat és láttam hogy kaptam egy üzenetet Emmától. Holnap egy csajos délutánt töltünk el együtt, és nem fogok Liam-re gondolni.
Jó éjszakát mindenkinek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése