32. fejezet - Skype

Sziasztok!!

Annyira örülök hogy ennyien olvassátok a blogomat :)

Remélem tetszeni fog nektek az a rész is..:)

3 komi és jön az új rész :))

Blog Facebook-on : * KATT *

Jó olvasást :)

Puszii :)

Louis szemszöge:

6 napja jöttünk haza Párizsból. Azóta 4 koncertünk és 2 dedikálásunk volt. Pörög az élet, minden szép és jó, csak az a baj hogy Abby nincs velem. Pár napja feltett egy képet, ami a tengerben készült.  Annyira szép rajta, és látszik hogy nagyon boldog.  Vajon talált már magának mást? Aki úgy szereti, mint én? Egy biztos én soha nem fogom elfelejteni.

Holnap utazunk a tengerpartra megünnepelni a kis Adam születésnapját.  Sajnos Susan és Tom nem tudnak velünk jönni, mert más elfoglaltságuk van.. De az is kiderült, hogy Karl és a csajok eljönnek velünk, Karl és Emily úgy egymásra találtak hogy már oda is költözött Emily-hez. Nagyon elfáradtam a mai nap. Elmentem lezuhanyozni majd, befészkeltem magamat az ágyba, és felnéztem Twitterre.

@Louis_Tomlinson :  Holnap ünneplünk. Ötleteket, mit vegyek egy 5 éves kissrácnak? :)

@Louis_Tomlinson :  Szerintem már annak is örül hogy veletek lehet. Vigyázz rá, tudod, hogy ő a mindenem! : )

@Abby_Gonzales Vigyázunk rá. De mi van veled? Merre vagy? Hiányzol! Nagyon szeretlek Abby! Kérlek, gyere vissza hozzám/ hozzánk! Nélküled üres az életünk! ♥

@Louis_Tomlinson sajnálom. jobb nektek nélkülem. Felejts el Louis! Én is szeretlek, de nektek jobb lesz nélkülem! ♥

@Abby_Gonzales miért gondolod azt, hogy nekünk jobb nélküled? Mindenkinek hiányzol .xx

@Harry_Styles kérlek, ne mondj ilyeneket. rettenetesen hiányoztok. legyetek erősek. ÉS kérlek ne veszekedjetek! ♥

@Abby_Gonzales butuska vagy. Hidd, el egyszer megtalálunk, de akkor nem menekülsz a One Direction elől..:P Nincs olyan ember, aki annyit egyen velem mint te :(  xx

@NallOfficial: Miért a többiek nem esznek veled? :P Képzeld voltam múltkor egy Nando’s –ba és rád gondoltam J ♥

Szombat- A tengerpart.

Zayn szemszöge:

-          Boldog szülinapot öcsi! – öleltem meg.

-          Nagyon boldog szülinapot kisfiam! – köszöntötte az ünnepeltet Emily.

-          Tádádádám. Én is itt vagyok. Répákkal teli szülinapot, kis prücsök.

-          Köszönöm szépen. És most azt szeretném, hogy énekeljetek nekem. – követelte tőlünk a szülinapos.

-          Kívánságod számunkra parancs, ifjú hercegem. – pukedlizett Liam, majd Niall és Louis is követte.

A rögtönzött kiskoncert után kimentünk a kertbe. Kint ültünk, és grilleztünk. Természetesen Niall a kaja ¾-t megette előlünk.(Szerencsére most volt étvágya nem úgy mint az elmúlt napokba.. Szerintem vagy 4-5 kilót le adott magáról)

 Rengeteget nevettünk, meséltünk történeteket.. Egyszer csak Emily felállt, jelezve hogy mondani szeretne valamit.

-          A mi születésnapi ajándékunk még csak most jön…  Karl és én úgy gondoltuk, hogy Adam-nek az lenne a legjobb, ha közel lenne hozzátok. Ha nem láthatna titeket minden nap, szerintem megbolondulna.

-          Szóval? – sürgettük őket.

-          Vettünk egy házat Londonban, sőt a mellettetek lévő ház már a mi tulajdonunkban áll. – mosolyogott Emily.

-          Micsoda? – ugrott fel Niall a helyéről. – Ez igaz?

-          Szomszédok leszünk? – nevetett Liam.

-          Igen. Már jövő héten költözünk.

-          Adam ugye örülsz? –mindenki a kis ünnepeltre nézett, aki hirtelen azt se tudta, mi történik.

-          Igeen. Köszönöm anyaa és Karl . Szejetlek titeket!

-          Örülünk hogy örülsz. – mosolyogtak a büszke szülők.

-          Emily, és akkor mi lesz a párizsi házatokkal? – kérdezte Louis. – Megtartjátok?

-          Eladtuk, tegnap vették meg. Azt mondták kapunk egy hetet, hogy el tudjunk költözni.

-          Hát ez fantasztikus hír! – csapta össze a kezeit Harry.

-          De Adam, miért vagy ilyen szomorú? Hisz most kaptuk a világ legjobb hírét. – kérdeztem tőle.

Abby Skype-on

-          Hát.. csak.. az.. hogy.. – dadogta, miközben a gatyáját húzogatta. – Hiányzik a tesóm. Azt hittem, hogy ma felhív vagy ír nekem. De nem tette. – ahhoz képest, hogy 5 éves, elég jól jár az agya. Nem tudtam mit mondjak neki.

-          De persze a legjobbat nem is mondtuk meg.. – szólalt meg Karl. Kérdőn néztünk rá, de ő nem szólt többet. Bement a szobába és egy laptoppal tért vissza. – Van még egy meglepetésünk számotokra. Reméljük tetszeni fog nektek. – Letette a laptopot a kerti asztalra és szótlanul vártuk a meglepetést. Ebben a percben, mindenki elcsodálkozott és tátott szájjal bámultuk a képernyőt..

-          Úristen! – ordított fel Hazza és Niall. – Abby!

-          Sziasztok! – integetett a kamerába - Drága kisöcsikém, nagyon boldog születésnapot kívánok neked. Habár túl messze vagyok tőled, szeretném, ha tudnád, hogy nagyon szeretlek téged és nagyon hiányzol. Hallottam, hogy Londonba költöztök, aminek nagyon örülök, hisz nagyon jól egymásra találtatok a fiúkkal. Kívánom nektek hogy legyetek nagyon boldogok együtt. Srácok vigyázzatok rá, szüksége van a szeretetre. – Abby-nek már szaporáztak a könnyei.

-          Kicsim, hogy vagy? – vette át a szót Emily. Látta rajta hogy nem tud most megszólalni. Mi pedig a sokk hatása alatt álltunk. – Minden rendben van veled?

-          Igen. anyuci. – hüppögött. – Minden szép és jó. Nem sokára kezdődik a suli. Addig is élvezem az életet. – próbált mosolyogni.

-          Abby, kérdezhetek valamit? – szólalt meg Hazza. Abby csak bólintott. – Miért csináltad ezt az egészet? Jobb így neked? Szenvedni?

-          Kérlek Hazza, had ne kezdjek bele, mert akkor biztos síró görcsöt kapok. Legyen elég annyi, hogy így jobbnak éreztem ezt az egészet. Ti nektek is jobb nélkülem, csak a bajt hoztam rátok. Ez az utolsó kommunikálásunk egymással, nehéz úgy felejteni, ha folyton felszakad az a tátongó seb a szívemben.

-          Kérlek ne tedd ezt. – könyörgött Louis. – Ezt az egyet ne vedd el tőlünk. Könyörgöm.

-          Sajnálom srácok. Legyetek jók..

-          Várj! – kiáltotta Niall. – Soha többet nem látjuk egymást?

-          Nem tudom, egy biztos, mostanában biztos, hogy nem. Elég messze leszek tőletek.

-          Mi lesz velünk nélküled? – kérdeztem tőle.

-          Meglesztek. Sok sikert a fellépésekhez, a dedikálásokhoz és a turnéhoz. Legyetek ügyesek, én mindig büszke leszek rátok! – Abby ezen mondatán Louis,Hazza és Niall zokogásban tört ki.

-          Könyörgöm srácok, ne csináljátok ezt velem. Meg szakad a szívem, ha sírni látlak titeket.

-          Akkor gyere vissza. – hüppögött Louis.

-          Sajnálom! Sziasztok! – dobott egy csókot és kilépett.

Abby szemszöge:

Istenem, de nehéz a búcsú, főként a fiúktól. Látni, hogy a barátaim zokognak, miattam.. szörnyű. már csak 2 állomás, és irány Magyarország, hisz kezdődik a suli. Kíváncsi leszek, milyenek lesznek velem a magyarok. Többször voltam már ott, de nem ilyen hosszú időre.

Rábeszéltem anyáékat hogy had legyek egy kollégiumban. Zavarni sem szeretném őket, és szeretnék emberek között lenni. Nem jó ilyenkor egyedül lenni. Nem szeretném, hogy felemésszen a magány..

Louis szemszöge:

-          Miét? Miért? Miért? – zokogtam a tábortűz körül.

-          Anya, miért mondta azt Abby hogy többet nem látjuk? – pityergett a születésnapos.

-          Mert hosszú időre elutazott. Másik iskolába fog járni, és nem fogjuk annyiszor látni, mint az előtt..

-          Ezt nem szeretném! – bömbölt, majd meg szakad a szívem..

-          Nem fogom hagyni! Mindent megteszek azért hogy vissza jöjjön. – álltam fel.

-          Jobb, ha te már nem teszel semmit! Minden a te hibád! Ha nem csalod, meg akkor nem megy el és nem hagy minket magunkra! – jött közelebb Harry. – Jobb lenne, ha nem rontanál a helyzeten.

-          De Hazza.. tudod jól hogy már nagyon megbántam a történteket.

-          Nem érdekel a megbánásod. – ekkor egy jobb horoggal a földre terített . – Ezt már rohadtul megérdemelted...

Hoztam nektek egy képet Karl- ról :) Remélem szimpatikus lesz számotokra :)