29. fejezet - Búcsú levelek

Sziasztok!

Elkészült a következő fejezet! 

Remélem tetszeni fog nektek! 

A blogot megtaláljátok a Facebookon is: Abby' s life - link :)

Jóó olvasást és további szép napot :)

Puszi :)

Abby szemszöge:

Mióta elmentek a fiúk sok mindent átgondoltam. De apáéknak még nem mertem elmondani, félek a következményektől. De a döntésemet nem fogom megmásítani. Mindenkit a nappaliba hívattam elmondani a döntésemet.

-          Kicsim mi ez az egész? Miért hívtál mindenkit ide?- értetlenkedett apa.

-          Ebben a néhány napban több minden leforgott az agyamban, és döntéseket hoztam.

-          Mi lenne az? – kíváncsiskodott Jake.

-          Apa, Susan. Nem megyek veletek vissza Londonba. Nem lenne hozzá erőm, nem szeretném együtt látni Lou-t és Elenort. De itt sem maradok Párizsban. Tudom, hogy itt keresnének először. – apa próbálta félbeszakítani a mondandómat, de nem hagytam neki. – Mivel július közepe van és nincs, iskola körbe fogom utazni a világot. Van egy két olyan város, amit meg szeretnék nézni. Szeptemberben pedig Magyarországon fogok tanulni az egyik ottani gimnáziumban.  Mivel kitűnő voltam a londoni iskolában nagyon szívesen átvettek, sőt örültek. Így ott fogom befejezni az iskolát. Szükségem van egy kis időre és nyugalomra.

-          De kicsim.. – anya zokogásban tört ki.

-          Sajnálom, kérlek értsetek meg engem. – könyörögtem nekik.

-          De Abby.. miért pont Magyarország? Olyan messze leszel tőlünk, mikor fogunk találkozni? – kérdezte meggyötörten apa.

-          Amikor régebben ott jártam nagyon megfogott az a picike ország, és ha minden igaz ott lesz velem Jake és a családja. – néztem kérdően Jacob-ra. – Ugye?

-          Persze, ránk mindig számíthatsz. – odajött hozzám és megölelt.

-          Akkor megegyeztünk? Persze meglátogatlak titeket és szeretném, ha ti is eljönnétek hozzám.

-          Ez nem is kérdés. De hol fogsz lakni?

-          Én úgy gondoltam, hogy hozzánk költözik de.. – kezdett bele Jake.

-          De én lebeszéltem erről. Nem szeretnék zavarni. Ezért úgy döntöttem hogy kollégiumban fogok lakni.

-          Szó sem lehet róla! – vágott közbe apa. – Vagy Jacob családjánál laksz vagy sehol! Nem engedlek el egy kollégiumba. Hallottam már dolgokat, az ilyen helyekről.

-          De apa.. – könyörögtem neki.

-          Tom, a Magyarországi kollégiumok tényleg rendesek. Nem szokott baj történni, és én is a közelbe leszek. Ha bármi baj lenne, én ott leszek. – védett meg Jake. – Így megfelel?

-          Hát..

-          Igen, megfelel neki. – szólalt meg Susan. – Miért szeretnél kollégiumba menni kicsim?

-          Mert szükségem van új barátokra és társaságra. El akarom felejteni a fiúkat. tudom hogy nehéz lesz, de .. – itt eltörött a mécses és zokogni kezdtem.

-          Nyugodj meg. – jött oda hozzám Susan.

-          Van még valami  amit tudnotok kell. 2kor indul a gépem Rómába. Szóval 2 óra múlva el kell hagynom ezt a házat.

-          Micsoda? Már ma elmész Rómába? Ugye csak viccelsz? – vonta fel a szemét anya.

-          Nem, ne haragudjatok. Rohanok csomagolni. – és persze búcsúlevelet írni. Írok a fiúknak, főként Hazza-nak. Szeretném, ha mindent tudna. Nem szeretnék búcsúzás nélkül távozni.

Először Hazzának szóló levélbe kezdtem bele:

Kedves Hazza!

Lehet, gyávaságnak tűnik, hogy így búcsúzok el tőled, de másként nem menne. Ez az egész nagyon rossz nekem. Rettenetesen fogsz hiányozni , de nem csak te hanem a többiek is. Nem tudom mi lesz velem nélkületek. Te és Niall olyanok vagytok nekem, mint az elveszett tesóim. Veled mindig megbeszélhettem a dolgokat és te meg is hallgattál. Sokat nevettünk és szívattuk a fiúkat. Mivel teljesen meg tudtam benned bízni, elárulok neked a terveimet.

Nem megyek vissza Londonba, nem tudnék Lou közelében lenni. Még mindig nagyon szeretem, de azok után, amit csinált nem menne. Szeptemberig járni fogom a világot, vannak olyan városok, amiket nagyon szeretnék megcsodálni.

 Magyarországon kinéztem egy számomra szimpatikus iskolát, oda fogok járni szeptembertől. Ménnél messzebb tőletek. :(

Ha az istenek is azt akarjak, egyszer találkozni fogunk. Remélem, megértesz engem és nem utálsz meg örökre. Kérlek vigyázz Lou-ra, mert nem bírnám, ki ha történne vele valami. Nagyon szeretem, akármennyire megbántott.

Remélem nem fogtok elfelejteni engem, tudom, hogy ez önzés tőlem, de akkor is. Minden jót kívánok nektek. Kívánom, hogy Sarah-val legyél nagyon boldog. Szeretlek Harry.

Millió puszi, Abby.

U.T. Kérlek ne keressetek engem, nem lenne senkinek sem jó. Köszönöm szépen! ♥

Istenem, de nehéz volt megírni ez a levelet. Nagy levegővétellel megírtam azt a levelet amit a fiúknak írok. 

Drága One Direction!

Nem is tudom, hol kezdjem ezt az egészet. Először is nagyon örülök, hogy Susan bemutatott nektek, ha ez nem történik meg üres lenne az életem.

A z a sok közösen eltöltött program, a sok közös emléket soha nem fogom elfelejteni.

Ha elolvastátok ezt a levelet, szeretném, ha felmennétek, a szobámba találtok az ágyon személyre szóló ajándékokat. Remélem tetszeni fognak nektek. Amikor megláttam őket ti jutottatok eszembe. J

Zayn, amikor először megláttalak azt gondoltam rólad, hogy beképzelt majom vagy és hogy teljesen el vagy szállva magadtól. De ez nem így van. Nagyon aranyos és kedves vagy. Kívánom, hogy nagyon boldog legyél Miley-val, tényleg össze illetek.

Niall, drága Niall-em . Egyszerűen nem találok rád szavakat, nagyon örülök, hogy mindig mellettem voltál, és amikor haza jöttem a korházból ápoltál. Azokat a napokat sem fogom elfelejteni. Emlékszem, amikor elmentünk a Nando’s ba és elfogyott a csirke szárny. Te pedig el kezdtél sírni hogy mit fogsz enni. Mindenki minket nézett, de téged nem érdekelt. Azt a nyakláncot amit tőlem kaptál kérlek őrizd meg és ha hiányzok csak nézz rá és eszedbe fogok jutni. J

Liam, a mi kapcsolatunk elég érdekesen alakult. Lehet, hogy elsiettük ezt az egészet. Azt ígértem neked a telefonba, hogy mindent megbeszélünk, de sajnos nem maradt időm. Kívánom, hogy megtaláld az igazit és legyél vele boldog.

Louis, tudod azt hittem, hogy nagyon boldog leszek melletted és minden rendben lesz. De sajnos nem így alakult, amit nagyon sajnálok. Amikor elmondtad mit tettél Elenorral nagyon összetörtem, soha nem csaltak meg és ezt nem vártam volna el tőled. Tudod, én még mindig szeretlek, de muszáj külön lennünk egymástól. Neked ott van Elenor, a szíved mélyén te is tudod, hogy őt szereted.. nem szeretnék kettőtök közé állni.

Harry, nagyon fogsz hiányozni. Mintha a 2. tesóm lénél. vigyázz magadra és Sarah-ra is!

Kérlek, srácok vigyázzatok magatokra, de apára és Susan-ra is figyeljetek oda. A koncertekhez és turnékhoz sok sikert nektek.

Szeretlek titeket!

Millió csók,

Abby.

Ezt a levelet sokkal nehezebb volt megírni, mint gondoltam volna. Az ajándékokat letettem az ágyamra. 

Abby a repülő téren

Louis-nak egy nyakláncot vettem forever felirattal, Zayn egy fésűt és egy Micimackós tükröt vettem; Liam egy Superman-es cipőt kap; Harry egy fényképkeretet kap amibe az egyik közös képünk van és Niall pedig egy digitális fotóalbumot(amire rengeteg képet töltöttem fel, róluk, és1-2 közös képet.. Remélem tetszeni fog nekik.

Miután elhelyeztem az ajándékokat, elindultam lefelé. Egyszer még hátranéztem, hisz nem tudom, mikor látom ismét ezt a szobát. Lent már vártak rám a többiek.

-          Susan, kérhetek valamit? – néztem rá az előszobában.

-          Persze kicsim. Mondjad.

-          Ezt a levelet oda adnád a fiúknak amikor hazaérnek? Mindent leírtam benne, amit úgy gondoltam fontos lehet. Mond meg nekik hogy szeretem őket. – ismét könnyzápor úsztatta el a szememet.

-          Persze hogy oda adom nekik.

-          Anya, te pedig Hazzának add oda ezt a levelet, de úgy hogy a többi fiú ne lássa a levelet.

-          Persze kicsim. Tudd hogy nagyon fogsz hiányozni nekünk!

-          Ti is nekem. – megöleltem a két anyukámat, és elindultam a kocsi felé.

Mindenki kikísért a repülőtérre. Könnyes búcsúval, hagytam ott őket a várakozóban. Nagyon nehéz volt ott hagyni őket. Anyát, apát, Susan-t, Adamet.. Az ajtóból még visszaintettem nekik és elindultam a nagyvilágba..

@Abby_Gonzales : A búcsú néha fájdalmas, sőt mindig.. de értsétek meg muszáj. Viszlát, Párizs, viszlát One Direction, irány a nagyvilág.

A repülő tér