30. fejezet - Mindenkinek hiányzol!

Sziasztok!

Először is bocsi hogy csak most hozom az új részt, csütörtök óta versenyen vagyok és nem nagyon volt időm feltenni az új részt :) 

Másodszor nagyon örülök annak hogy a 29. részt több mint 80-an néztétek meg..:) Örültem volna ha hagytok egy két komit de sebaj. :)

Remélem tetszeni fog ez a fejezet is..:)

Komiknak nagyon örülnék :))

A blogot megtaláljátok a Facebookon :)

Katt rá! :))  

Engem pedig Twitteren is megtaláltok :)

@Zsofia_Palfi :) 

Puszii :)

Louis szemszöge:

Úton Párizs felé. Szép és jó volt ez a 3 nap, de már hiányzik Abby. Remélem, meghallgat engem és minden rendben lesz. Nem szeretném elveszíteni a barátnőmet. Még Liam is áldását adta, pedig azt hittük, hogy ellene lesz ennek az egésznek. 

A repülőn rengeteget ökörködtünk, megbeszéltük azt, hogy a lányok 3 nap múlva jönnek utánunk. Mivel elfogadták a lehetőséget, amit felajánlottunk nekik, ők lesznek az elő zenekarunk a fellépéseknél. Liam és Kate nagyon boldog együtt, jobbnak véltük, ha most nem jön velünk a lány. Nem lehet tudni mit, váltana ki Abby-ből.

Amikor leszállt a repülőnk rajongók hada fogadott a repülőtéren. Nem tudtam honnan tudták, meg hogy most jövünk. Ránéztem Zayn-re aki csak vigyorgott. Gondolhattam volna, hogy ki twittelt valamit. A nagy tömegben megláttuk Susan-t és a többieket. Nagyon örültem, hogy kijöttek, de Abby nem volt velük. Istenem miért nem jött el? Miért nem látom? Esküszöm meg fogok bolondulni..

Eléggé fagyott volt a hangulat a kocsiban. Senki nem szól egy szót sem. Zayn a tükrében nézegette magát, Liam a telefonjával babrált, Niall szokásához hívően evett, Harry zenét hallgatott, én pedig az ablakon bámultam ki. Amikor haza értünk üres volt a ház. Susan a nappali felé terelt minket, míg a többiek kimentek a kertbe.

-          Először is jó ismét együtt látni titeket. Remélem minden jól ment az úton. Zayn kérlek ne twittelj ki mindig minden mozdulatot.. megint rajongók hada fogadott titeket. Ha nem írod ki nyugisan telhetett volna az érkezésetek.

-          Hoppsz, bocsika. – emelte kezét a szája elé. – De ha egyszer vannak rajongók miért nem lehet őket szórakoztatni?

-          Elég sok veszéllyel járhat ez.. ne de nem csak ezért hívtalak ide titeket. Vannak fontosabb dolgok is.

-          Hajjaj, ez elég ijesztően hangzik. – nézett fel Niall.

-          A haza utazással kapcsolatban, holnap megyünk vissza Londonba. Lesz néhány változás az életetekben. De erről majd később beszélünk. Elég sok minden meg fog változni, amit el kell viselnetek. Valamint valamit el kell mondanom nektek. – kezdett bele a mondani valójába. Ki vett a táskájából egy borítékot.

-          Mi történt Susan? – állt fel Hazza.

-          Van a kezemben egy levél. Szeretném, ha elolvasnátok, hisz sok mindent megtudhattok belőle. – oda ment Liam-hez és a kezébe nyomta a levelet. - Liam, kérlek, olvasd fel a többieknek. - Először magába kezdte olvasni, és nagyon elkerekedtek a szemei.

-          Liam! Olvasd hangosan! – ordítottam rá.

-          Biztosak vagytok benne? – nézett szomorúan.

-          Igen, könyörögöm, olvasd már.. – lassan nem fogják bírni az idegeim ezt az egészet. -

Rendben. De kérlek, üljetek le.. – nagylevegőt vett és olvasni kezdte. - Drága One Direction!Nem is tudom hol kezdjem ezt az egészet. ……. ..A koncertekhez és turnékhoz sok sikert nektek. Szeretlek titeket Millió csók,Abby.

Nem, nem nem, ez nem lehet. Miért csinálta ezt? Miért hagyott magunkra minket? Mi lesz velem nélküle? Miért történik ugyan az, mint Elenorral? Felugrottam és az ablakhoz sétáltam.

Liam szemszöge:

A levél felolvasása után felnéztem, és láttam, hogy mindenki a szemét törölgeti. Egyszerűen nem tudom feldolgozni a történteket.

-          Susan,- fordult hozzá Hazza – ugye ez csak vicc, és Abby csak sétálni ment..

-          Sajnálom Harry. Akkor szállt fel a repülője, amikor a tiétek landolt. – Susan letörölt egy könnycseppet az arcáról, majd folytatta. – Nagyon nehezen hozta meg ezt a döntést.

-          De könyörgöm Susan, menekülni jobb? – nézett fel a tenyeréből Niall, szegény ő is összeomlott. Nagyon szerette Abby-t.

-          Hova ment? Susan könyörgöm, mond el hova ment. Had menjek utána, ez az egész az én hibám. Meg kell beszélnünk a dolgokat.

-          Sajnálom Louis. Azt kérte, hogy egyikőtök se tudja, meg hogy merre megy. Szüksége van egy időre.. te voltál az első igazi szerelme és ezt tetted vele. Szerinted hogy esett ez neki?

-          Annyit mondj még el, vele ment? Azzal a szemétláda Jacob-al?

-          Nem, egyedül van. De kérlek, nyugodjatok meg minden rendben lesz. 

A levélben említett ajándékok fent vannak Abby ágyán, teljes szívből küldi nektek és reméli, hogy tetszeni fog. – kiment a szobából.

-          Srácok, mi lesz velünk nélküle? Nekem már most hiányzik. – nyavalygott Niall.

-          Ne adjuk fel srácok, azt kérte tőlünk, hogy vigyázzunk egymásra. Úgy gondolom, nem fogja sokáig bírni nélkülünk vagy Susan-ék nélkül. – bíztatott minket Zayn. Louira néztem, aki az óta az ablak előtt áll és csak bámul ki a fejéből.

-          Srácok, én bele fogok bolondulni ebbe.. – szomorkodott Niall. – még az étvágyam is elment…

-          Nem nézzük, meg hogy mit kaptunk? – kérdeztem meg tőlük.

-          Menjünk. – állt fel Zayn. Halál gyötörten mentünk fel az emeletre, megálltunk az ajtó előtt várva hogy az a személy, akit annyira szeretünk, ott ül bent a szobába és csak ránk vár. De sajnos nem így volt. Üres volt az egész szoba, az ágyon ott hevert 5 kis ajándék névhez szólóan.

Oda sétáltam, és kezébe nyomtam a mellettem álló 4 srácnak az ajándékát. Az én ajándékom fantasztikus volt. Mindig is szerettem volna egy ilyen cipőt. Ahogy láttam a többiek is nagyon meghatódtak. Egyvalaki hiányzott, Harry…

Harry szemszöge:

Megfogtam az ajándékomat és kimentem a szobából. Magányra van szükségem, fel kell dolgoznom azt, hogy a barátom, akire tényleg, támaszkodhatok magamra hagyott. És pont most hagyott magamra Sarah is, ott maradt a hegyekbe a lányokkal. Amikor megláttam az én személyre szóló ajándékomat el kezdtem zokogni. Egy fényképkeret volt, benne pedig egy közös képünk. Magamhoz szorítottam és lefeküdtem az ágyra.

Laptoppal az ölemben ültem az ágyamban,és a Twitter-t fürkésztem hátha írt valamit Abby. És igen..gyorsan olvasni kezdem.

@Abby_ Gonzales: A búcsú néha fájdalmas, sőt mindig.. de értsétek meg muszáj. Viszlát Párizs, viszlát One Direction, irány a nagyvilág.

Azonnal írtam neki. Nagyon remélem hogy elolvassa.

@Abby_ Gonzales Viszlát? Csak ennyit tudsz írni? Miért tetted ezt velünk? Azonnal gyere haza! Hiányzol mindenkinek! ♥

@Harry_Styles Sajnálom. Remélem tetszett az ajándék. Azért kaptad, hogy tudd, én mindig veled leszek!

@ Abby_Gonzales imádom. Soha nem foglak elfelejteni. Merre jársz? Hadd menjünk utánad! Kérlek!

@Harry_Styles Nem mondhatom meg, mert akkor beadom a derekamat és haza megyek veletek. De most magányra és nyugalomra van szükségem! Lényeg hogy minden rendben van velem, és a hely is szép ahol vagyok. Viszlát Hazza. ♥

Ismét könnyek gyűltek a szemembe, nem akar látni minket. Nagy sírás közbe nem vettem észre hogy Emily mikor jött be a szobába. Ott ült az ágyon és engem fürkészett a tekintetével. Látom rajta hogy őt is nagyon megviselte ez az egész.

-          Sajnálom Harry. Mielőtt elment volna hagyott itt neked egy levelet. Szeretné, ha csak te tudnál erről a levéről, és nem szólnál róla a fiúknak.

-          Köszönöm Emily, hogy oda adtad. Miért nem beszéltétek le az utazásról? Mert szerintem nektek sem jó hogy távol van tőletek, főként most…

-          Ne is mond, megszakadt a szívem, amikor ott állt a repülőtéren. az én kicsi lányom, aki annyi mindenen ment keresztül és akkor most egyedül neki vág Európának. – nála is eltörött a mécses.

-          Emily, ne sírj, kérlek. Még valami, ugye nem Jake-el van?

-          Nem nyugodj meg. – próbált mosolyogni. – De most magadra hagylak, hogy el tudd olvasni a levelet.

@Harry_Styles elvesztem..A legjobb lány barátom magamra hagy,a barátnőm messze van tőlem.. Sarah merre vagy? Szükségem van rád! Elgyötört szívemnek most rád van szüksége. ♥

Niall szemszöge:

Fent ültem a szobámba, és azt a nyakláncot szorongattam, amit még Abby-től kaptam. A digitális fotókeretet pedig az éjjeliszekrényre tettem. Egymás után következtek az emlékezetesnél emlékezetesebb képek. Nagyon hiányzik ez a lány. Mióta elment, egyszerűen nem tudok az evésre gondolni. Ami nálam nagyszó, minden percben a kaján jár az agyam.

Megfogtam a telefonomat és Abby számát pötyögtem be. Nem vette fel, miért vette volna fel, hát megkért minket hogy ne is zaklassuk, de akkor is hiányzik. Számomra a legnagyobb megnyugvást a kis Adam hozza meg.

Átmentem a szobájába épp az igazak álmát aludta. Vajon ő tudja, hogy a testvére itt hagyott minket? Tőle elköszönt?

Oda másztam mellé az ágyba, és jó szorosan oda bújtam hozzá. A apró teste szabályosan vette a levegőt. Emellett a kis álomszuszék mellett engem is magával ragadott az álommanó.. 

Ajándékok:

Liam ajándéka

Louis ajándéka

Zayn ajándéka

Niall ajándéka

Harry ajándéka