Új fejléc

Sziasztok!! :)

Meghoztam a Júniusi fejlécet..:)

Remélem ez is elnyeri a tetszéseteket úgy mint a többi..:)

Az új részt talán holnap hozom:)

További szép estét..:)

xx Zsófi :))

34. fejezet - Egy meglepetés buli?

Sziasztok!

Meghoztam a 34. fejezetet... nem lett olyan jó mint a többi.. de remélem ez is tetszeni fog :)

Légyszi írjatok komit ha elolvastátok.. :)

jóó olvasást :)

millió puszi :)

Louis szemszöge:

December 10.

2 hét múlva lesz a 20. szülinapom. Hihetetlen hogy 3 és fél hónapja ismét az iskolapadot koptatom. Eléggé furcsa volt vissza térni a régi kerékvágásba. Szerencsére most nem fogok megbukni úgy, mint pár évvel ezelőtt. A tanárok nem lacafacáznak, elég szigorúan bánnak el velünk. Pedig kajak azt hittem, hogy aranyosak lesznek. Rengeteg lecót kapunk, sok a tanulni való is.

Liam próbál osztály első lenni, mindig jelentkezik, csinál plusz munkákat. Nem tudom hogy van ennyi ideje.. Zayn pedig éppen hogy átbukdácsol.

Emellett alig hallottam Abby-ről.. Nagyon hiányzik a csókja, az ölelése, a szeretete, a hangja..  egyszerűen mindene.  Rengetegszer kerestem, írtam neki Facebook-on, Twitteren, de nem válaszolt. Ezek szerint komolyan gondolta azt, hogy nem akar velünk beszélni. Annyira felelőtlen és hülye vagyok. Nem lett volna szabad Elenorral találkoznom. De mit tegyek? Kíváncsi voltam a magyarázatára, arra hogy miért hagyott csak úgy faképp. De többet nem akartam tőle. Esküszöm.

Ma szerencsére nincs suli, hisz szombat van. Este koncertünk lesz, előtte pedig szabad program.

Arra gondoltam, hogy elmegyek karácsonyi ajándékokat venni a többieknek. Gyorsan lezuhanyoztam majd felvettem egy piros gatyát hozzá pedig egy fekete fehér ¾ -es ujjú felsőt.

Beszóltam a fiúknak hogy elmentem ne keressenek. Liam a lelkemre kötötte, hogy ne késsek el a próbáról.

Zayn szemszöge:

Miután Louis elment, bementem a nappaliba a többiekhez.

-          Srácok! – ripakodtam a nappaliban punnyadó társaságra. Liam és Niall valami gyerekmesét néztek a tv-be, Sarah a körmét festette, Miley és Kate beszélgettek, Hazza pedig a telefonját nyomkodta. – Figyelnétek egy picit?

-          Hát.. ha nagyon fontos. Épp most szöknek meg a törpék Hókuszpók elől. – válaszolta Niall. Ez komoly? 18 éves és Hupikék Törpikéket néz. Hát ezt nem hiszem el, szerintem ezek agyilag visszamaradottak.

-          Fontos! A legjobb barátunknak 2 hét múlva lesz a 20. születésnapja és arra gondoltam csinálhatnánk neki egy meglepetés bulit.

-          Kizárt! Én nem veszek részt ebben az egészben! – ugrott fel Hazza a helyéről, de én még időben elkaptam a kezét és visszarántottam.

-          Ne csináld! Hisz ő a legjobb barátod! – vágtam a képébe.

-          Csak volt! Addig a percig, míg össze nem törte Abby szívét mellesleg miatta utazott el.

-          Nem gondolod, hogy meg kéne beszélnetek a dolgokat? – szólt közbe Liam, aki levette a tv-ről a figyelmét.

-          Nem! Nem fogok vele egy ideig beszélni! – makacskodott a kis bongyor.

-          Szerintem Abby sem akarná, hogy veszekedjetek. – sétált hozzánk Liam.

-          Nem tudom srácok, nagyon haragszom rá..

-          Na és mire gondoltál Zayn? – szólalt meg Niall, aki közben kikapcsolta a plazma tv-t. – Lou elég hamar rá szokott jönni a meglepetésekre..

-          Igen azt tudom. Közben szövetkeztem Susan-al és Emily-vel. Arra gondoltunk, hogy 24.-én Louis náluk fog ebédelni, majd egy kis karácsonyozás. Úgy tesznek, mintha nem is tudnának Louiska születésnapjáról. 

Addig mi feldíszítjük a házat, és várjuk a vendégeket. Amikor megérkezett az összes vendég jelet adunk Emily-nek. Ők elküldik Louis-t a cukrászdába arra hivatkozva, hogy elfelejtették elhozni a sütit.

-          Nekem tetszik. – válaszolt konzervatívan Liam.

-          Én is benne vagyok! – nevetett Niall. Hazza csak szótlanul gubbasztott a fekete bőr kanapén.

-          Szuper,örülök, hogy tetszik az ötletem. Akkor Miley, Hazza és Liam tiétek a vendéglista; Kate, Niall és Én beszerezzük a dekorációt; Sarah, Susan és Emily elkészíti a kaját és az üdítőről is ők gondoskodnak.

-          Értettük Zayn kapitány. – vágta haptákba magát Niall és Liam.

-          Bolondok. – ha jól belegondolok egész könnyen ment ez az egész. Harry-t pedig sokáig nyaggatom, akkor tuti, hogy bele fog menni a dolgokba és még az is lehet, hogy kibékülnek.

A buli szerevezése elkezdődött, már csak egy jó kis ajándék kellene. Amire gondoltam az nem kicsi ajándék. Abby-re gondoltam. Lou legeslegjobban annak örülne ha Abby ismét vele lenne. De hogy a jó büdös francba fogom Abby-t visszarángatni Londonba. De nem tudom hogy oldom meg, hisz szóba se áll velünk… Hát Zayn Malik be kell vetned minden csábodat és okosságodat hogy ha örömöt akarsz szerezni a barátaidnak..

Írtam neki egy sms-t, hátha válaszol rá..

Abby szemszöge:

3 és fél hónap. El sem hiszem ezt az egészet. 3 és fél hónapja kezdtem el a sulit Magyarországon.

2 hét múlva lesz karácsony és Louis szülinapja. A téli szünetben minden koleszes haza megy a családjához, hogy együtt ünnepeljék a Szentestét. És én mit teszek, itt maradok, több 1000 kilométerre London-tól. Nevezhettek gyávának (pont úgy ahogy Jacob tette).. De akkor sem menne nekem az, hogy ismét szemtől szembe álljak velük, akiket magukra hagytam. Elég szemét húzás volt tőlem, de mit tegyek? Louis megcsalt engem. Teljesen összetörte a szívemet. De miért bántom a többi fiút? Ez egy jó kérdés..

Tereljük a szót vidámabb témákra. : ) nem szeretném, ha miattam lennétek szomorúak..;)

Az új iskola fantasztikus. Nagyon kedvesek velem az emberek, rengeteg táncos van Magyarországon, pont úgy, mint otthon.  A suliba is sokat dicsérnek a tanárok, természetesen itt is osztály első vagyok ( bocsi, de kell egy kis dicsekedés, de ne higgyétek, hogy nagyon el lennék szállva magamtól ;) ) habár vannak olyan emberek, akik pikkelnek rám, de sebaj. Ha kibeszélnek vagy csúnyákat mondanak nekem, elengedem a fülem mellett. Van egy lány.. Timinek hívják. Nagyon beképzelt,a helyi góré lánya és azt hiszi, hogy neki mindent szabad. Ott tesz, nekem keresztbe ahol csak tud. De mivel én talpra esett lány vagyok, tudom hárítani ezeket a problémákat.

Nagy meglepetésemre a budapesti lányok nagy One Direction fanok. Azt hittem, ha ide megmenekülök nem hallok róluk.. és tessék. Helyi tini újságokban, neten, az utcán és még a suliban is róluk beszélnek. Szilvinek és Tominak elmeséltem a történetemet, amit nagy ámulat követett. Nem gondolták volna hogy ilyen életem volt. Ezért ha a közelben 1D lesz a téma, próbálnak gyorsan témát váltani. Kértem őket hogy senkinek se meséljenek a múltamról, szeretném, ha nem derülne ki a dolog. Nem szeretném, ha Louis vagy valamelyik fiú megtalálna.

Amúgy rengeteg iskolai programon veszek részt, főként azért, hogy ne legyen időm gondolkodni, és hogy ne gondoljam meg magamat. Néha fejvesztve menekülnék a repülőtérre, és az első géppen utaznék Londonba… De nem lenne jó felszakítani a sebeket.

Jacob kierőszakolta, hogy a karácsonyt töltsem vele és a családjával, nagy nehezen, de belementem. Végülis, nem szeretnék egyedül ülni az üres kollégiumba.

Tamás és Szilvi mindig mellettem állnak, ugyan úgy, mint Jake. De neki most fontosabb dolgai is vannak, hisz nemsokára debütál az új filmje. Nagyon büszke vagyok rá. Ő a legjobb színész az egész világon.

Gyorsan bekapcsoltam a laptopot és felnéztem Twitterre. A One Direction elárasztotta az egész üzenő falamat. (szokás szerint, ez már megszokott, nem tudom mikor adják fel..)

@petertamas te sármos pasi! Este volna kedved át jönni hozzánk? Szilvi már epedezve vár téged. :P

@Abby_Gonzales hozzátok bármikor átmegyek. Viszek valamilyen filmet és feldobom az unalmas estéteket..:P

@petertamas akkor 7 kor gyere, várunk már. xx

Tomi és Szilvi még év elején találtak egymásra. Kezdetben Szilvi strébernek titulálta Tomit, hisz mindig a könyvtárban volt. Egyszer egy csoda folytán (persze volt némi közöm hozzá) véletlenül bent ragadtak a fürdőszobában. Jake és én nagyon jót mulattunk. Ott ültünk az ajtó előtt és hallgattuk a beszélgetés. Miután kezdett uncsi lenni, rendeltünk kaját és beraktunk egy filmet. Nagyon megijedtünk, amikor mind a ketten csendbe voltak ( mint kiderült akkor csattant el az első csók ) Egyébként se telefon semmi nem volt náluk. Oly annyira összemelegedtek, hogy 2 hónapja egy párt alkotnak. Nagyon boldognak tűnnek, remélem tartós párkapcsolat lesz. Nem úgy mint az enyém..:/

Twitterezés közben kaptam egy sms-t. Zayn-től jött. Nem tudtam, hogy mit csináljak, valahogy nem volt kedvem ismét egy olyan üzenetet olvasni, hogy azonnal menjek haza, vagy, hogy lehetek ennyire szemét.. De végül is megnyitottam az sms-t.

„S.O.S.! Szeretném, ha eljönnél Louis meglepetés bulijára. 2 hét múlva rendezzük meg. Te lennél a legjobb ajándék neki, és jó lenne ismét látni téged. Gondold meg! Kérlek!  xx Zayn „

Hát nem is tudom, nem lenne jó se nekem se a srácoknak az, hogy ismét együtt legyünk, majd nagy nehezen ismét elhagyni őket.. De már nagyon hiányzik a családom… Este megtárgyalom Jacob-al, kíváncsi vagyok, hogy ő mit gondol erről az egészről… Tény hogy nagyon hiányoznak a srácok és a szüleim, meg persze Adam is. Még a szülinapjáról is lemaradtam, ez az első külön töltött szülinap…: (

Fél 7kor kaptam észbe, hogy Tomi nemsokára itt lesz és én még sehol sem tartok, sőt még kupi is van a szobába. Ilyen tempóban még soha nem takarítottuk ki a szobát. Elég vicces volt. Ezt látnotok kellett volna.

Szilvi egyetlen szíve csücske pontosan érkezett, és körülbelül 12 film volt a kezében. A választásunk az Igazából szerelemre esett. Nagyon szeretem ezt a filmet, egyszerűen a szívemhez nőtt. Vagy 1000szer láttam és nem tudom meg unni. A film kezdésekor Jacob is beesett így 4-en ültünk a tv előtt és popcornt ettünk.

@Abby_Gonzales : egy romantikus film megtekintése a csipet csapattal. A hangulat már tökéletes. : )♥

33. fejezet- Újra iskola?!

Helló!!

Hát nagyon szépen köszönöm hogy több mint  5000-en megnéztétek a blogot.

és nagyon örülök a pozitív vissza jelzéseknek is..:)

Remélem ez a rész is elnyeri a tetszéseteket.:))

Nagyon örülnék pár kominak..:)

A blogot megtaláljátok Facebookon :  * Katt *

Jó olvasást :) Puszii :)

Szeptember- London

Susan szemszöge:

Hát nem tudom hogy fogom beadagolni a fiúknak azt hogy iskolába kell járniuk.. Nehéz lesz de sikerülni fog... Remélem.

-          Fiúk, jó hogy itt vagytok. 

-          Hát te kérted, hogy jöjjünk be hozzád a koncert előtt. Mi volt olyan fontos? – kérdezte tőlem Liam.

-          Hát… nem is tudom hogy kezdjek bele..

-          Jajj Susan csak ezt ne.  Kit veszítünk megint el? – senki sem értette Niall ezen mondatát. – Pont ugyan így kezdtél bele nyáron, amikor odaadtad Abby levelét. – szomorodott el.

-          Most ne erről beszéljünk, fontosabb dolgot szeretnék közölni

- Abby-nél is fontosabb? - kérdezte Harry.

- Igen.. Holnaptól iskolába kell járnotok. Beszéltem a szüleitekkel akik támogatják ezt az ötletet. 1 teljes évig  kell mennetek, csak hogy meg legyen minden vizsgátok.

-          De Susan, én 19 éves vagyok. Ne szívass! – nyafogott Louis.

-          Kizárt! Szeretem a rajongókat, de nem bírnám ki hogy velük tanuljunk,és azt sem hogy össze legyünk zárva velük. Szétszednének minket! Nem támogatom. – ellenkezett Liam.

-          Susan, én és a tanulás két külön fogalom vagyunk. Nem vagyok egy lángész..  – nyafogott Zayn.

-          Ez van gyerekek. – mosolyogtam rájuk.

-          Várjunk csak.. – szólt közbe Liam. – Mi lesz a tv meghívásokkal, a koncertekkel, a dedikálásokkal, a turnéval?

-          Megoldva minden. Dedikálások, koncertek délután lesznek, így az óráitok nem maradnak el. Amikor a reggeli műsorokba mentek, kihagyhattok egy-egy órát. A turnékon pedig jönnek veletek a tanárok, és a buszon tanultok. Remélem megfelelő volt a válasz.

-          Hát ez szuper. Azt hittem az eddiginél rosszabb nem lehet, na tessék. – fogta meg a fejét Louis.

-          És akkor menzásak leszünk? – kérdezte felhúzott szemöldökkel Niall.

-          Igen, drága húsom. Azok lesztek.

-          Szupeerr és mikor kezdünk a suliba?

-          Már holnap. Szóval szeretném ha kipihennétek magatokat.

-          Szuper. – igazította meg a haját Zayn.

@Harry_Styles : Iskola? Csak azt nee!!  

@NiallOfficial : Régen ettem menzai kaját.. kíváncsi leszek. Holnaptól ismét iskola :) 

Abby szemszöge:

Szeptember- Magyarország

Húú de nehéz lesz itt elkezdenem a sulit… kevesebbszer látom a családomat, a barátaimat. Úgy hiányzik Tina.. miért pont neki kellett meghalnia? Ő olyan szép,okos és kedves volt.. Úgy hiányzik nekem.

Mióta itt vagyok csak sírok és a szobámban ülök. Nem elég hogy a barátnőm magamra hagy ezen a nyamvadt világon, még a családomat és a barátaimat, és a szerelmemet is ott kellett hagynom.  Jake próbált vigasztalni de nem ment neki.. A szobatársam is nagyon kedves lány.  Szilvineknek hívják. Sopronban született, 2 tesója van és ő is imád táncolni.

Tegnap este Jake családjával vacsoráztam. Olyan jó hangulat volt nálunk. Pár óra erejéig elfelejtettem a gondjaimat.  Kimentünk az erkélyre és onnan néztem a tájat és fotózni kezdtem.  Nagyon el merengtem..

Jacob szemszöge:

Nagyon örültem, hogy Abby elfogadta a vacsora meghívást. Olyan jól érezte magát. Nevetett, viccelődött.. nem volt annyira befordulva, mint 2 napja. Kimentünk az erkélyre, láttam hogy elővette a fényképezőgépét és fotózni kezdett.  De a szemében megint láttam azt a szomorúságot.

Gyorsan lefényképeztem őt és kitettem Twitterre.

@Jacob_Smith : Olyan rossz magányosnak és szomorúnak látni a legjobb barátodat. És maga a tudat,  hogy nem tudsz mit tenni a felvidításához. Remélem az idő jó gyógyszer lesz számára.

Este vissza kísértem a kollégiumba. az ajtó bejáratánál megállítottam.

-          Biztos vagy ebben?

-          Miben? – kérdezett vissza.

-          Hogy itt akarsz maradni.. Látom rajtad hogy nagyon hiányoznak neked a srácok és a családod.

-          Jake, maradni akarok és felejteni.. már nem hiányoznak annyira..

-          Ne próbálj becsapni Abigel! Látom rajtad hogy hiányoznak neked, elég jól ismerlek..

-          Ne haragudj, de most megyek. Fáradt vagyok és holnap kezdődik a suli. Köszönök mindent! – láttam hogy egy könnycsepp gurul le az arcán. Nagyon sajnálom ezt az egészet.. Tudtam hogy meg kellett volna ütnöm azt a szemétládát aki összetörte a kicsi szívét.. Valamit ki kell találnom, már csak azt nem tudom mit.

Abby szemszöge:

Reggel 7:30 van. El fogok késni, már az első napomon. Fantasztikus vagy Abby! Nem csinálhattad volna jobban. Gyorsan megmostam az arcomat, feldobtam egy kis sminket (ami alapozót, szemceruzát, egy kis púdert, szempilla spirált és egy kis szájfényt tartalmazott). Egy koptatott farmert, egy fekete trikót és egy zöld zakót kaptam magamra és már rohantam is az iskola irányába.

Pont hogy beértem az iskolába becsöngetésre. Felmentem az igazgatóiba, illedelmesen köszöntem az ott ülő titkárnőnek. Nagyon aranyos kis néni ült ott.

-          Jó reggelt kívánok! Abigel Gonzales vagyok az új tanuló.

-          Szép jó reggelt angyalkám. Azonnal szólok az igazgatónőnek, hogy megérkeztél.

-          Rendben, köszönöm. – mosolyogtam rá. Ott álltam és csöndben vártam. Azon töprengtem, hogy mit csinálhatnak most a srácok Londonban. Biztos jól érik magukat, és engem próbálnak elfelejteni. A nagy gondolatmenetemből egy szőke hajú hölgy zökkentett ki.

-          Abigel Gonzales?

-          Igen, én lennék az. – ugyan úgy mosolyogtam rá, mint az előbb a titkárnőre.

-          Üdvözlöm az iskolánkban. Remélem kényelmesen utazott, a kollégiumi szobájával megvan elégedve?

-          Igen, minden szuper. A szobatársam is nagyon rendes és aranyos.

-           Ennek örülök, remélem jól fogja magát érezni nálunk.

-          Biztos . – Ekkor lépett be a szobába egy 17-18 éves srác.

-          Hivatott Igazgatónő?

-          Igen Tamás. Jó hogy itt vagy. Ő itt Abigel és szeretném, ha elkalauzolnád az iskolában. A te osztályodba fog járni. Jó lenne, ha nem lenne egyedül ebben a nagy iskolában.

-          Persze hogy segítek. Gyere velem, éppen fizika óránk van.

-          Köszönöm Tamás. Abby neked sok sikert és ha valami baj lenne akkor gyere bármikor.

-          Viszontlátásra! – nagy levegőt vettem és kimentem az igazgatóiból Tamással. Először nagyon csendesek voltunk, de aztán oldódott a hangulat.

-          Honnan utaztál ide Magyarországra? – fordult felém.

-          Hát ez hosszú történet. 16 évig Párizsban éltem, utána pedig Londonba költöztem az édesapámhoz.

-          Akkor jól megy a francia és az angol is. – nevetett.

-          Hát, igen.. egész jól.

-          Megérkeztünk. Nagyon rendes osztály vagyunk, szerintem simán be fognak fogadni téged.

-          Hát, remélem. Most új barátokra van a legjobban szükségem és a felejtésre. – amikor beléptünk az osztályba minden szem rám szegeződött. A tanár odalépett mellém és bemutatott az osztálynak.

-          Osztály figyelmet kérek! Ő itt Abigel Gonzales, Londonból érkezett hozzánk. Ezentúl hozánk fog járni. – most felém fordult. – Kérlek foglalj helyet. A gazdasági irodában tanszereidet és az órarendedet is megkaphatod.

-          Rendben. Köszönöm szépen. – hátra mentem az utolsó padba és leültem. Figyelmesen hallgattam az órát.

Aznap még 4 órám volt. Eléggé elfáradtam, gyorsan megebédeltem a menzán és felmentem a szobámba. Szilvi már bent volt épp a háziját írta. Nem akartam zavarni, leültem az íróasztalomhoz és elkezdtem írni a leckét.

Louis szemszöge:

Reggel 7 óra van. Nemsokára itt vannak értünk a biztonságiak és bevisznek minket a suliba. Suliba? Ez számomra még mindig hihetetlen. Annyira hiányzik a barátnőm… az incidens óta alig teszem ki a lábamat a szobából. Csak ha nagyon fontos.. Ott fekszem az ágyban Teddy répát szorongatva és Abby képeit nézegetem. Minden pillanatban megnézem hátha posztolt valamit Twitter-re vagy Facebook-ra. Szomorúan veszem észre hogy nem válaszol se az én leveleimre se a többiekére. Miért csinálja ezt? Jó ez neki? Vajon elfelejtett már minket? Sok kérdés cikázott a fejemben. ÉS a legjobb, még a legjobb barátom is engem okol a történtek miatt. Hazza szóba se áll velem. Tényleg hibás vagyok, de tudja jól hogy nekem is fáj a szerelmem elvesztése.

-          Felkészültél az iskolára? – jött be álmos fejjel Niall.

-          Hát.. fogjuk rá.. Nagyon félek a rajongóktól. Mi lesz ha letámadnak minket?

-          Ne aggódj, azért a közelünkben lesz Paul és megvéd, ha gáz van.

-          Remélem. Tudod jól mennyire félek a rajongóktól. – nyafogtam.

Ott ültünk 5-en a saját kisbuszunkba. Mindenkiben voltak gyomorgörcsök, de hát mit tegyünk akkor ha ismét be kell ülnie az embernek az iskolapadba. Kiszálltunk a kocsiból és újságírók hada fogadott minket. Szuper..

Bementünk a suliba, és láttam hogy a lányok szemei felcsillannak de mégsem mernek közelebb jönni hozzánk. Susan odaadott minden iratot, könyvet és órarendet. Ha minden igaz matekkal kezdünk. Bementünk a 252-es tanterembe és leültünk az üres helyekre. Csak mi voltunk a teremben, szóval Susan megtudott annyit oldani hogy az órákon csak mi legyünk. A matektanárunk egy elég ijesztő férfi volt.

-          Jó reggelt. – köszönt nekünk katonásan. – Remélem tudják hogy itt nem lesz kivételezés magukkal. Ugyan olyanok mint a többi diák. Szóval nincs lógás, ugyan úgy felelnek, dolgozatot írnak mint a többi tanuló. Remélem világos voltam. – mi pedig szótlanul bólogattunk.

-          Gyerekek én félek. – szólalt meg Zayn.

-          Én is. A répáimat akarom. – nyafogtam.

-          Tomlinson! Malik! Azonnal álljanak fel! – parancsol ránk szigorúan a tanár, mi pedig azonnal ugrottunk. – Nincs beszéd az órán. Kijönni a táblához, felelni fognak.

-          Hát szuper. Én és a matek. – dörmögtem az orrom alatt. – Már csak a bukás hiányzik.

-          Remélem értenek az egyenletekhez. – kétségbeesetten néztem Zayn-re majd a többiekre. Mondanom sem kell a legnehezebb feladatokat kaptuk, természetesen egy hatalmas karóval foglaltunk helyet. Büszke vagyok magamra.

-          Még valaki szeretne felelni? – mindenki összehúzta magát. Szerencsére hamar kicsengettek matekról,rengeteg házit kaptunk. Nem tudom mikor fogjuk ezeket megoldani. Nem tétlenkedtünk rohantuk is ki a folyosóra. Egy két lánnyal és sráccal  beszélgetni kezdtünk. Elmondták, hogy csak azért nem rohant le minket mindenki mert az igazgató megtiltotta. Azt mondta hogy ha valaki megszegi a szabályokat, felfüggesztést kapnak. Mondanom sem kell senki nem mert kockáztatni. 

A nap további részében, volt egy fizikánk,kémiánk, irodalmunk, nyelvtan,testnevelés és 2 francia óra. Hulla fáradtan estünk haza az iskolából.

-          Na milyen volt az első nap? – kérdezte mosolyogva Susan.

-          Ne is kérdezd. Lou és Zayn egy matek egyessel kezdték az évet. – kezdett bele Liam mire Susan-nek elkerekedtek a szemei. – Majd kémián majdnem felrobbantottuk az iskolát, tesin eléggé kifárasztottak minket. A francia óra még tűrhető volt, de a legrosszabb az hogy rengeteg házit kaptunk.

-          Nem úszhatnám meg a holnapi iskolát? – nézett könyörgően Niall és Zayn Susan-re.

-          Sajnálom srácok. Gondoljatok bele. Nincs sok hátra, amúgy is februárban kezdődik ez európai turné és akkor magán tanárokkal lesztek. – mosolygott Susan.

-          Szuper. Na felmentem. – mondta Harry, majd vágott hozzá egy két hülye pofát. Esküszöm egyszer elkapom és megmondom neki hogy mondja a szemembe hogy mi baja van velem.

-          Akkor menjünk fel és kezdjünk bele a házifeladat megírásába, hisz este koncert van az arénában. – váltott komoly szóra Liam.

-          Én elötte megeszek egy répás melegszendvicset. Kér valaki? – mosolyogtam rájuk.

-          Köszi, inkább kihagynánk. De neked jó étvágyat hozzá.

-          Én a Nando’s –ból rendelek, valaki? – kérdezte Niall.

-          Niall, véletlenül nem volt a menzán ebédetek? – kérdezte Susan de a szája szélén láttam egy kósza mosolyt.

-          őőő.. De igen. Csak nem volt elég, így éhes maradtan. Repetát pedig nem kaptam.

-          Értem. Srácok 7 kor indulunk az aránába. Addig egyetek, tanuljatok és pihenjetek. – Susan közölte velünk a programot és elment.

-          Akkor irány a konyha…

@Louis_Tomlinson : az első tanítási nap, borzalmas volt.  Hogy az istenbe fogom kibírni? Abby akár merre is vagy nagyon hiányzol és szeretlek! ♥

32. fejezet - Skype

Sziasztok!!

Annyira örülök hogy ennyien olvassátok a blogomat :)

Remélem tetszeni fog nektek az a rész is..:)

3 komi és jön az új rész :))

Blog Facebook-on : * KATT *

Jó olvasást :)

Puszii :)

Louis szemszöge:

6 napja jöttünk haza Párizsból. Azóta 4 koncertünk és 2 dedikálásunk volt. Pörög az élet, minden szép és jó, csak az a baj hogy Abby nincs velem. Pár napja feltett egy képet, ami a tengerben készült.  Annyira szép rajta, és látszik hogy nagyon boldog.  Vajon talált már magának mást? Aki úgy szereti, mint én? Egy biztos én soha nem fogom elfelejteni.

Holnap utazunk a tengerpartra megünnepelni a kis Adam születésnapját.  Sajnos Susan és Tom nem tudnak velünk jönni, mert más elfoglaltságuk van.. De az is kiderült, hogy Karl és a csajok eljönnek velünk, Karl és Emily úgy egymásra találtak hogy már oda is költözött Emily-hez. Nagyon elfáradtam a mai nap. Elmentem lezuhanyozni majd, befészkeltem magamat az ágyba, és felnéztem Twitterre.

@Louis_Tomlinson :  Holnap ünneplünk. Ötleteket, mit vegyek egy 5 éves kissrácnak? :)

@Louis_Tomlinson :  Szerintem már annak is örül hogy veletek lehet. Vigyázz rá, tudod, hogy ő a mindenem! : )

@Abby_Gonzales Vigyázunk rá. De mi van veled? Merre vagy? Hiányzol! Nagyon szeretlek Abby! Kérlek, gyere vissza hozzám/ hozzánk! Nélküled üres az életünk! ♥

@Louis_Tomlinson sajnálom. jobb nektek nélkülem. Felejts el Louis! Én is szeretlek, de nektek jobb lesz nélkülem! ♥

@Abby_Gonzales miért gondolod azt, hogy nekünk jobb nélküled? Mindenkinek hiányzol .xx

@Harry_Styles kérlek, ne mondj ilyeneket. rettenetesen hiányoztok. legyetek erősek. ÉS kérlek ne veszekedjetek! ♥

@Abby_Gonzales butuska vagy. Hidd, el egyszer megtalálunk, de akkor nem menekülsz a One Direction elől..:P Nincs olyan ember, aki annyit egyen velem mint te :(  xx

@NallOfficial: Miért a többiek nem esznek veled? :P Képzeld voltam múltkor egy Nando’s –ba és rád gondoltam J ♥

Szombat- A tengerpart.

Zayn szemszöge:

-          Boldog szülinapot öcsi! – öleltem meg.

-          Nagyon boldog szülinapot kisfiam! – köszöntötte az ünnepeltet Emily.

-          Tádádádám. Én is itt vagyok. Répákkal teli szülinapot, kis prücsök.

-          Köszönöm szépen. És most azt szeretném, hogy énekeljetek nekem. – követelte tőlünk a szülinapos.

-          Kívánságod számunkra parancs, ifjú hercegem. – pukedlizett Liam, majd Niall és Louis is követte.

A rögtönzött kiskoncert után kimentünk a kertbe. Kint ültünk, és grilleztünk. Természetesen Niall a kaja ¾-t megette előlünk.(Szerencsére most volt étvágya nem úgy mint az elmúlt napokba.. Szerintem vagy 4-5 kilót le adott magáról)

 Rengeteget nevettünk, meséltünk történeteket.. Egyszer csak Emily felállt, jelezve hogy mondani szeretne valamit.

-          A mi születésnapi ajándékunk még csak most jön…  Karl és én úgy gondoltuk, hogy Adam-nek az lenne a legjobb, ha közel lenne hozzátok. Ha nem láthatna titeket minden nap, szerintem megbolondulna.

-          Szóval? – sürgettük őket.

-          Vettünk egy házat Londonban, sőt a mellettetek lévő ház már a mi tulajdonunkban áll. – mosolyogott Emily.

-          Micsoda? – ugrott fel Niall a helyéről. – Ez igaz?

-          Szomszédok leszünk? – nevetett Liam.

-          Igen. Már jövő héten költözünk.

-          Adam ugye örülsz? –mindenki a kis ünnepeltre nézett, aki hirtelen azt se tudta, mi történik.

-          Igeen. Köszönöm anyaa és Karl . Szejetlek titeket!

-          Örülünk hogy örülsz. – mosolyogtak a büszke szülők.

-          Emily, és akkor mi lesz a párizsi házatokkal? – kérdezte Louis. – Megtartjátok?

-          Eladtuk, tegnap vették meg. Azt mondták kapunk egy hetet, hogy el tudjunk költözni.

-          Hát ez fantasztikus hír! – csapta össze a kezeit Harry.

-          De Adam, miért vagy ilyen szomorú? Hisz most kaptuk a világ legjobb hírét. – kérdeztem tőle.

Abby Skype-on

-          Hát.. csak.. az.. hogy.. – dadogta, miközben a gatyáját húzogatta. – Hiányzik a tesóm. Azt hittem, hogy ma felhív vagy ír nekem. De nem tette. – ahhoz képest, hogy 5 éves, elég jól jár az agya. Nem tudtam mit mondjak neki.

-          De persze a legjobbat nem is mondtuk meg.. – szólalt meg Karl. Kérdőn néztünk rá, de ő nem szólt többet. Bement a szobába és egy laptoppal tért vissza. – Van még egy meglepetésünk számotokra. Reméljük tetszeni fog nektek. – Letette a laptopot a kerti asztalra és szótlanul vártuk a meglepetést. Ebben a percben, mindenki elcsodálkozott és tátott szájjal bámultuk a képernyőt..

-          Úristen! – ordított fel Hazza és Niall. – Abby!

-          Sziasztok! – integetett a kamerába - Drága kisöcsikém, nagyon boldog születésnapot kívánok neked. Habár túl messze vagyok tőled, szeretném, ha tudnád, hogy nagyon szeretlek téged és nagyon hiányzol. Hallottam, hogy Londonba költöztök, aminek nagyon örülök, hisz nagyon jól egymásra találtatok a fiúkkal. Kívánom nektek hogy legyetek nagyon boldogok együtt. Srácok vigyázzatok rá, szüksége van a szeretetre. – Abby-nek már szaporáztak a könnyei.

-          Kicsim, hogy vagy? – vette át a szót Emily. Látta rajta hogy nem tud most megszólalni. Mi pedig a sokk hatása alatt álltunk. – Minden rendben van veled?

-          Igen. anyuci. – hüppögött. – Minden szép és jó. Nem sokára kezdődik a suli. Addig is élvezem az életet. – próbált mosolyogni.

-          Abby, kérdezhetek valamit? – szólalt meg Hazza. Abby csak bólintott. – Miért csináltad ezt az egészet? Jobb így neked? Szenvedni?

-          Kérlek Hazza, had ne kezdjek bele, mert akkor biztos síró görcsöt kapok. Legyen elég annyi, hogy így jobbnak éreztem ezt az egészet. Ti nektek is jobb nélkülem, csak a bajt hoztam rátok. Ez az utolsó kommunikálásunk egymással, nehéz úgy felejteni, ha folyton felszakad az a tátongó seb a szívemben.

-          Kérlek ne tedd ezt. – könyörgött Louis. – Ezt az egyet ne vedd el tőlünk. Könyörgöm.

-          Sajnálom srácok. Legyetek jók..

-          Várj! – kiáltotta Niall. – Soha többet nem látjuk egymást?

-          Nem tudom, egy biztos, mostanában biztos, hogy nem. Elég messze leszek tőletek.

-          Mi lesz velünk nélküled? – kérdeztem tőle.

-          Meglesztek. Sok sikert a fellépésekhez, a dedikálásokhoz és a turnéhoz. Legyetek ügyesek, én mindig büszke leszek rátok! – Abby ezen mondatán Louis,Hazza és Niall zokogásban tört ki.

-          Könyörgöm srácok, ne csináljátok ezt velem. Meg szakad a szívem, ha sírni látlak titeket.

-          Akkor gyere vissza. – hüppögött Louis.

-          Sajnálom! Sziasztok! – dobott egy csókot és kilépett.

Abby szemszöge:

Istenem, de nehéz a búcsú, főként a fiúktól. Látni, hogy a barátaim zokognak, miattam.. szörnyű. már csak 2 állomás, és irány Magyarország, hisz kezdődik a suli. Kíváncsi leszek, milyenek lesznek velem a magyarok. Többször voltam már ott, de nem ilyen hosszú időre.

Rábeszéltem anyáékat hogy had legyek egy kollégiumban. Zavarni sem szeretném őket, és szeretnék emberek között lenni. Nem jó ilyenkor egyedül lenni. Nem szeretném, hogy felemésszen a magány..

Louis szemszöge:

-          Miét? Miért? Miért? – zokogtam a tábortűz körül.

-          Anya, miért mondta azt Abby hogy többet nem látjuk? – pityergett a születésnapos.

-          Mert hosszú időre elutazott. Másik iskolába fog járni, és nem fogjuk annyiszor látni, mint az előtt..

-          Ezt nem szeretném! – bömbölt, majd meg szakad a szívem..

-          Nem fogom hagyni! Mindent megteszek azért hogy vissza jöjjön. – álltam fel.

-          Jobb, ha te már nem teszel semmit! Minden a te hibád! Ha nem csalod, meg akkor nem megy el és nem hagy minket magunkra! – jött közelebb Harry. – Jobb lenne, ha nem rontanál a helyzeten.

-          De Hazza.. tudod jól hogy már nagyon megbántam a történteket.

-          Nem érdekel a megbánásod. – ekkor egy jobb horoggal a földre terített . – Ezt már rohadtul megérdemelted...

Hoztam nektek egy képet Karl- ról :) Remélem szimpatikus lesz számotokra :)