18.fejezet

Szisztok!

 Először is szeretném megköszönni a több mint 2000 látogatót! Nagyon örülök hogy ennyien nézitek a blogomat :)

Másodszor pedig szeretném megköszönni Adrinak a csodálatos fejlécet : )

Jó olvasást kívánok, nektek és ha össze gyűlik a 3 komi hozom a következő részt :)

Puszi :)

Liam szemszöge.

-          Úr isten. ne haragudj. – habogott a lány.

-          A kedvenc ingem, most tönkre ment. – törölgettem az ingről a Colat. Amikor felnéztem megláttam a tettest. Egy elég szép lány volt az.

-          Ne haragudj kérlek. Nem szándékos volt. Mivel lehetne téged kiengesztelni? – kérdezte meggyötörten.

-          Hát.. nem is tudom. Talán a neveddel és a telefonszámoddal.  – poénkodtam.

-          Hát elég vicces srác vagy az egyszer biztos. Katleyn a nevem, de a barátaim Kate-nek hívnak

-          Kate, nagyon szép neved van. Akkor a telefon számodat is megkapom?

-          Azt csak azok kaphatják meg akik kiérdemlik.

-          Na és hogy tudom kiérdemelni egy ilyen szép hölgy telefonszámát?

-          Először had ismerjelek meg. Hogy hívnak téged?

-          Liam vagyok. Nagyon szexi és jó humorú. – poénkodtam.

-          Liam. Valahonnan ismerős a neved. De hirtelen nem tudom honnan. .. – törte a fejét de nem jutott eszébe.

-          Sebaj.. mit szólnál hozzá ha elfogyasztanánk egy italt ott a bárpultnál? – ajánlottam fel. Elővettem a legcsábosabb mosolyomat és a bárpult felé mutattam.

-          Rendben.

Rengeteget nevettünk, hülyéskedtünk. Tényleg nagyon jó fej csajszi, és elég jól megismertük egymást. Szerencsére még nem jött rá a kilétemre. Ezzel a lánnyal nagyon jól megértem magamat.

-          Ne haragudj de nekem most mennem kell. A barátnőim már biztos várnak engem.. – el akart szökni mellőlem de én nem engedtem.

-          Addig el nem engedlek míg meg nem kapom a telefon számodat.

-          Rendben.. – majd lediktálta nekem a telefon számát, és én is megadtam neki az enyémet. – Holnap írok neked egy smst neked, hogy hol és mikor találkozunk.

-          Örülök neki. Akkor várom az sms-t. Sziia. – elbúcsúzásnak adott nekem 2 puszit. Azt hittem elolvadok. De ez a boldogságot az ikertesókám zavarta meg.

-          Khmm.. Elnézést uram. Én a testvéremet keresem aki csak úgy faképnél hagyott egész este. Nem látta?

-          Ne legyél már ilyen An..-  nyugtattam meg.

-          Milyen ne legyek? Ez az első közös esténk és faképnél hagysz. Hát szép vagy bátyuskám.. – és hisztisen elvonult. Kérdően néztem Peterre.

-          Nyugi Liam, csak egy kicsit kiborult. – nyugtatott meg. – Amúgy ki volt ez a csajszi aki nyakon öntött a Colájával?

-          Ez a csaj nyakon öntött az ücsijével, majd egész jól elbeszélgetünk. Nagyon kedves lány, és holnap el megyünk randizni. Meghívtam egy italra, és ekkor vesztettük el az időérzékünket.

-          Randi? Tesó jobb vagy mint én. Emelem a kalapomat.

-          Ohh köszönöm. – hajoltam meg színpadiasan.

-          És mi lesz ezzel az okossal? Mutattam a duzzogó An-re.

-          Eleget ivott ma este, holnap semmire nem fog emlékezni. Viszont mi iszunk valami ütőset?

-          Igen, persze.

Elég jól elmulattuk az éjszaka további részét. Sokat nevettünk és persze szemmel tartottuk a húgunkat. Eszembe jutottak a srácok, a velük töltött esték mindig mulatságosak voltak. Niall és Louis hozta a formáját. Niall ír táncolt a tánctér közepén, ő a mi kis ír manónk.  Louis általában répa leveket ivott és ez mindig megnevetetett minket.

Kb hajnali 5kor estünk haza, reggel arra ébredtem hogy csörög a telefonom. Hazza volt az.

-          Hallo. – szóltam bele a kgylóba teljesen kómásan.

-          Liam te vagy az? Ébren vagy? – hallottam az aggodalmat a hangjában.

-          Szerinted ébren vagyok?

-          Jól van na, hülye kérdés volt.

-          Tudom. De miért hívtál hajnalok hajnalán?

-          Hogy halljam a hangodat, plusz meg akartam bizonyosodni arról hoghy jól vagy és nincs bajod.

-          Te hülye. Kajak ezért hívtál fel ilyenkor? Miért nyírnám ki magamat? Amúgy meg elég nehezen tudnám kinyírni magamat hisz itt vannak nálam a tesóim.

-          Ohh tényleg? Szuper, most megnyugodtam. De miért ilyen elgyötört a hangod?

-          Mert buliba voltunk az elmúlt éjjel. Várj, neked nincs barátnőd aki melett kellene lenned?

-          De igen, de ő még alszik. De én most nem zavarlak hagylak pihizni.

-          Köszi Hazza. Majd még beszélünk. De lehetőleg ne hajnalok hajnalán hívj fel.

-          Okés. Hiányzol Liam. – vallota be.

-          Ti is nekem. Sziia!

-          Szia.

Miután letettem a telefont ránéztem az órámra, már 9 óra is elmúlt. Kómás fejjel kikászálódtam az ágyból és lementem a konyhába. Ahogy láttam a többiek még aludtak. Csináltam egy jó erős kávét, majd bekapcsoltam a laptopot. Puszta kíváncsiságból megnéztem a srácok twitterét Zayn-ék jó sok képet tettek fel amihez rögtön hozzá is szóltam. De Abby twitterjét is megkukkantottam. Ahogy a kiirásokból észrevettem már otthon van és elég jól meg van Niall-el és Louis-al. Nem is hiányzok neki, ekkor jutott eszembe, hogy még nem válaszoltam az sms-re amit küldött. Írtam neki egy sms-t.

„ Hello. Ne haragudj hogy nem válaszoltam a leveleidre, nagyon elfoglalt vagyok. Otthon mindent megbeszélünk, érezd jól magadat. xx „

Az sms elküldése után megittam még egy kátét hisz szörnyen fájt a fejem. Magamra néztem és észrevettem hogy egy alsógatyában ülök a bárbullnál, de annyira lusta voltam hogy inkább így maradtam. Mocorgást hallottam a lépcső felől, odanéztem és két kómás fejű hullát láttam felém közeledni.

-          Jó reggelt. –ásított egy hatalmasat Tom.

-          Még szebbet. – vigyorogtam rájuk. – Anne még haragszol rám?

-          Főztél kávét?

-          Igen, rengeteget főztem.

-          Akkor már nem haragszom. – mosolygott rám. – Ne haragudj, hogy így kiborultam tegnap. Apropó, te miért vagy ilyen jó kedvű?

-          Már egy órája ébren vagyok, és 1 liter kávét bedöntöttem.

-          Akkor lehet hogy nekünk is ez kellene. – kacsintott Peter An-re.

An kérdezgetett Kate-ről, és elmondtam neki is hogy mi történt az este. Jó sokat nevettünk együtt.

-          Mit csináltok a délután? – kérdeztem tőlük.

-          Mihelyt jobban leszek el megyek vásárolni. – nevetett an.

-          Gondoltuk hugi. Én pedig filmet nézek, + sétálgatok a városba. Hátha van egy két jó nő, rég csajoztam. – itt is felnevettünk, kb 2 percig sírva nevettünk ( vagyis én a többiek ahogy tudtak a fejfájástól ;) )- Na és te mit tervezel mára öcsi?

-          Kate-el el megyünk korcsolyázni, utána pedig vacsorázni viszem.

-          Hmm.. de romantikus valaki.

-          Miért kell folyton kötekedni? – emeltem fel a szemöldökömet.

Kate szemszöge:

Az esti bulin nagyon jó kedvem volt, a lányok annyiszor megnevetettek engem. Épp a pulttól jöttem el a Colámmal amikkor megbotlottam  és nyakon öntöttem egy helyes csávót.

-          Istenem. ne.haragudj. – habogtam. Annyira sajnáltam a dolgot tényleg nem szándékosan öntöttem le. De lehet hogy ez valami isteni csoda volt.

A srác elkérte a számomat de én nehezen adtam oda neki. Meghívott egy italra és leültünk az egyik asztalhoz. Nagyon kedves és aranyos volt, de ahogy láttam volt már benne egy kis ital. De ez nem zavart engem hisz már én is be voltam csiccsentve. Kérdezgetett a hobbim felől és hogy minek tanulok.

-          És egy ilyen szép lány mi lesz ha befejezi a sulit? – kérdezte tőlem.

-          Stylistnak tanulok. Nagyon szeretnék híres embereket öltöztetni és velük járni a világot. Nah és te? Egy ilyen helyes srác mi lesz ha nagy lesz?

-          Még nem tudom. Nagyon szeretek zenélni és utazni. – meglepett ez a mondata.

-          Tényleg szeretsz zenélni?

-          Igen. Miért?

-          Mert én is. Van egy lánybanda itt a mi kis falunkba. – meséltem neki.

-          Nem mondod komolyan? – nagyon meglepődött azon amit mondtam neki.

-          De. Miért?

-          Mert nekem is van egy bandám otthon.  És milyen zenéket játszotok? Saját vagy feldolgozott?

-          Ez maradjon titok. Mindent elmesélek a holnapi találkozónkon.

-          Na ne már. Ez nem fair. – duzzogott a Colával beborított srác. – Kikérem magamnak az nem találkozó hanem randi lesz.

-          Randi? – egy picit megijedtem. Még soha nem randiztam. Anyáék elvesztése után elég nehezen álltam fel. Minden kislány várja a szőke hercegét, akiről az édesanyja mesél neki. De én kiskoromban elvesztettem őt, és nem csak őket hanem az öcsémet is. Az egész az én hibámból történt, vagyis magamat okoltam… nagyon elmélyültem a gondolataimban.

-          Hahhó Kate itt vagy? – Liam édes hangja hozott vissza a Földre.

-          Igen, bocsi. Elkalandoztak a gondolataim. – picit elvörösödtem.  – Hol is tartottunk?

-          Hogy lesz a holnapi RANDEVÚNK.- mosolygott.

-          Írok egy sms-t neked holnap délután.

-          Rendicsek.

-          Ne haragudj Liam, de mennem kell mert a barátnőim már várnak, és nekem integetnek.

-          Csak nem akarsz itt hagyni engem? – vonta fel a szemöldökét, mire nevetni kezdtem.

-          Ne haragudj. Akkor holnap találkozunk. – már felálltam az asztaltól amikor elkapta a kezemet.

-          Addig nem engedlek el amíg 1. nem kapok egy hatalmas ölelést, 2. nem kaptam meg a telefon számodat. Honnan fogom tudni hogy te írtad az smst és te sem tudod a számomat.

-          Jajj, azt el is felejtettem. Itt a telefonom pötyögd be a számodat és akkor én is beírom az enyémet a tiédbe.

A telefon csere után eltettem a retikülömbe a telefonomat. Nem tudom miért de ott álltam szótlanul és a szemeit fürkésztem. Teljesen meg tud babonázni. Alig 2 órája ismerem, de levett a lábamról.

-          Mi van az arcomon?

-          Mi? Miért? – habogtam.

-          Pár perce azt nézem, ahogy az arcomat vizslatod. Van rajta valami?

-          Nem dehogyis csak a szemedet néztem. – uhh ismét elpirulhattam mert felnevetett. – Mármint..

-          Igen tudom, nagyon szép szemem van. Többen is mondták. – bohóckodott.

-          Na megszólalt. De egyébként tényleg nagyon szép szemed van.  Nagyon sajnálom de tényleg mennem kell. Elhanyagoltam a barátnőimet, csak miattad. Ez nagy kivételezésnek számít ám

-          ohh, de jó nekem. Rendben, nem szeretnélek feltartani. Akkor várom az üzenetedet.

-          Rendben. Szia Liam!

-          Khhm.. – reszelte meg a torkát. – Nem is kapok ölelést??

-          Jajj ne haragudj. – néztem rá lesütött szemmel. – De igen.

Oda mentem hozzá és jó szorosan megöleltem, alig akartam elengedni. Éreztem a parfümje illatát. Ha tehettem volna akkor megcsókoltam volna és soha nem engedtem volna el. De sajnos muszáj volt hisz nem a tulajdonom.

Olyan szépet álmodtam. Találkoztam egy helyes sráccal, akivel ma délután randizok. Nagyon kedves és helyes, valakire nagyom emlékeztet, de nem tudom kire. Na de mind1. A lényeg hogy nem álom volt, ma délután tényleg találkozni fogok a sráccal, akit Liam-nek hívnak. Lementem a konyhába és megittam egy finom tejeskávét.

Elővettem a táskámból a telefonomat és bepötyögtem egy smst.

„Hello belló álomszuszék. Úgy gondoltam hogy 2 kor találkozhatnánk a korcsolya előtt.  Utána pedig beülhetnénk valahova enni. Válaszodat várom. Puszi Kate. „

Tényleg azt írtam neki hogy puszi? Istenem tényleg ostoba vagyok,de amióta elküldtem az üzenetet a telefonom képernyőt néztem hogy megjött-e a válasz. Az idő pontosan dél volt. Gyorsan bekaptam valamit, ahogy láttam a nagyikám nincs itthon csak egy cetlit hagyott az asztalon.

„ Drága Kis unokám! 

Elmentem a piacra, utána pedig a Szupermarketbe megyek megvásárolni azt amit ott nem tudtam. Elég mélyen aludtál, nem volt szívem felébreszteni téged. Elég későn jöttél meg, remélem kipihented magadat.

Puszi Nagyi! J „

Jajj az én édes drága nagymamikám. Annyira szeretem őt, olyan mint a 2. anyukám. Anyáék halála után ő ott volt mellettem és vigyázott rám. De majd erről bővebben olvashattok az egyik részben J

el kalandoztam a gondolataimban, az sms hang szakította félbe a gondolat menetemet.

Liamtől… OMG. Meg sem merem nézni, mi lesz akkor ha mégsem tud eljönni? Nem baj erőt vettem magamon és rákattintottam az olvasás gombra.

„Sziia te Colás! Részemről rendben. Ott találkozunk, millió puszi az arcocskádra. :$ Üdvözöl az álomszuszék. „

1 óra múlva ott kell lennem a kori pályánál, és nem tudom mit vegyek fel. A ruhásszekrényembe turkálok  valami meleg cuccért, de olyan kell ami csinos is.

Végül is a kedvenc farmeremen, egy kardigánon és a télikabátomra esett a választás. Tényleg nagyon csinos ruhadarabok voltak rajtam,kicsinosítottam magamat és útnak indultam. De előtte hagytam egy üzenetet a nagyikámnak:

„Nagyi!

Elmentem korcsolyázni, sajnálom hogy nem találkoztunk. Vigyázz magadra, szerető unokád,

Kate! „

Akkor induljunk, nagy levegővel elindultam, a korcsolyapálya felé.

NE FELEDJÉTEK, 3 KOMI ÉS JÖN AZ ÚJ RÉSZ ;)