2012. április 17., kedd

17. fejezet

Sziasztok!
Először is szeretném megköszönni a több min 1700 látogatót nagyon örülök hogy ennyien megnézték már a blogomat.
Ebben a részben Liam-en van a hangsúly, + megismerhettek 2 új szereplőt is.
Jó olvasást kívánok :)
Puszii
Zsófi :))



17. fejezet
Liam szemszöge
(picit visszamegyünk az időben)

Amikor Susan ki vitt minket a reptérre nagyon elszomorodtam. Nem tudom jól teszem- e hogy elmenekülök Párizsból. De egyszerűen nem tudom feldolgozni azt hogy Abby azt mondta vége. A srácok azt tanácsolták, hogy adjak neki egy kis időt, hisz még csak most épült fel a kómából. De egyszerűen ez nekem nem megy. A repülőn azon gondolkoztam mit fogok csinálni egyedül abban a hatalmas házban. Ránéztem a srácokra és olyan romantikusak voltak, ott enyelegtek mellettem.
A gép landolása után hazamentünk a közös lakásunkba.  Gyorsan cuccoltam, majd gyorsan bekaptam valami ehetőt, hisz ma még semmit nem ettem. Ránéztem az órámra és láttam hogy már késében vagyok. Rohantam le a lépcsőn, de Harry megállított az ajtóban.
-          Biztos vagy benne hogy felmész a hegyekbe? Nem utazol el velünk a tengerpartra? – kérdezte tőlem.
-          Igen biztos, amúgy is mi a jó fenét csináljak veletek? Nem akarom megzavarni a ti romantikázásotokat.
-          Ne bolondozz, nem zavarnál, sőt nagyon örülnénk, ha ott lennél velünk. Legalább tudjuk hogy nem csinálsz semmi hülyeséget.
-          Ne aggódj miattam. Nem lesz bajom. –bíztattam Harryt.
-          Ahogy gondolod. Ha odaérnél kérlek írj egy sms-t hogy tudjuk épségben odaértél.
-          Értettem Bongyi kapitány. Vigyázok magamra és ha odaértem írok sms-t.- jó szorosan megöleltük egymást. – Puszilom a többieket, és ti is vigyázzatok magatokra. Sajnos nem tudom őket megvárni,mert el megy a repülőm.
-          Rendben haver, át adom a jó kívánságaidat. Szia!
-          Szerbusz Harold! – A búcsúzás után kimentem az ajtón.
Rengetegruhát bepakoltam, mindent amire szükségem lehet. Még Párizsba megnéztem hogy milyen az időjárás, képzeljétek 19 centiméteres hó van. Nagyon szeretek síelni, és ha tudok minden nap síelek. Tom azt tanácsolta hogy mihelyt odaérek fűtsek be a házba, mivel nagyon hideg lesz fent.

A havas táj :)
Miután leszállt a repülőm egyből a ház felé vettem az irányt. Remélem nem tudja meg a sajtó hogy itt vagyok, mert akkor lőttek a pihenésnek. Igaza lett Tom-nak, tényleg nagyon hideg van, csak úgy vacogtam. Begyújtottam a kandallóban, és elővettem a legmelegebb ruhámat. Majd elmentem bevásárolni, hisz semmi nem volt a hűtőben. Annyi kaját és piát vettem amennyi befért a kocsiba. Nagy szerencsében nem ismertek fel a boltban,így nem rohantak utánam a fiatal tini lányok. A bolt után főztem magamnak valami ehető kaját, valamint egy jó meleg teát. A kaja után bekapcsoltam a laptopot, az egész twitter adatlapom tele volt Harry üzeneteivel.
@Real_Liam_Payne köszi hogy írtál. most durcis vagyok rád, és elég nehéz lesz kiengesztelni. ha szándékodban lesz vissza írhatnál. Ha valami van, akkor hívj, mivel én is hívni foglak. :P  xx
@Harry_Styles nagyon sajnálom öcsi sajt. kb 2 órája értem ide. Nagyon hideg van, de jól megleszek. xx
@Real_Liam_Payne az az első és utolsó hogy elnéztem ezt neked. De akkor is ki kell hogy engesztelj engem. Majd beszélünk. érezd nagyon jól magadat :) xx
Egy rajongó egyből twittelt már.
@Kittus_1D Miért hova utaztál Liam? És miért vagy egyedül?
Úgy gondoltam most nem válaszolok neki. Elég fáradt voltam most a laptopozáshoz.
Csináltam még egy adag teát és befeküdtem a jó meleg ágyamba. Bekapcsoltam a plazma tv-t. Nagyon fura volt ez a hatalmas csend. Hiányzik Niall és Louis rengeteg hülyesége, Abby csengőhangja, Susan anyai és Tom apa szeretete. Persze a kis Adam is nagyon, nagyon hiányzik. Ebben a 3 hónapban annyi mindent csináltunk együtt. 
Hamar elaludtam a tv-n, hisz az úton rettenetesen elfáradtam. Reggel korán keltem, ránéztem a telefonra, hogy megnézzem mennyi az idő. 10 óra volt, és kaptam 3 új üzenetet. Egyet Abby-től, Niall-től és Susan-tól.
„ szia. Liam nagyon sajnálom a dolgot. Írtam neked skypon is, de nem írtál vissza. Remélem nem haragszol rám. Ha haza jössz szeretném ha megbeszélnénk a dolgokat. xx „
Miért ilyen könyörtelen velem? Lehet hogy nagyon elsiettük ezt a kapcsolatot. Legközelebb okosabb leszek. Ezt itt mindenki előtt megígérem.
„Liam. Nem írtál vagy nem hívtál hogy oda értél. Mi van veled? Végig izgultam az éjszakát. Azonnal írj vissza ha elolvastad az üzenetemet. Puszi fiacskám. „
Örülök hogy Susan ennyire aggódik miattam/miattunk. Az utolsó sms-t nem tudtam elolvasni mivel valaki csöngetett. De ki lehet ilyenkor? Hisz senki sem tudta hogy itt vagyok. Felvettem a pólót, mivel csak egy bokszer volt rajtam. Amikor kinyitottam az ajtót nagy meglepetés fogadott. Azt vettem észre hogy csaj van a nyakamban és szorosan ölelt magához, két puszit nyomott az arcomra. A sokk után amiben részem volt letettem a földre a hölgye, ekkor fedeztem fel benne egy ismerős arcot. Ez a csaj az én egyetlen és utánozhatatlan ikertesóm volt.
-          Anne! – ordítottam el magamat. Hogy még boldogabb legyek előugrott a fal mellől még egy személy. - Peter!
-          Meglepetés! – ordított Peter.
-          Ti meg mi a francot kerestek itt? – öleltem magamhoz a tesóimat. – Gyertek be ne oda kint fagyoskodjatok.
-          Már azt hittem be se hívsz minket. - vágott durcás képet Peter. A cuccaikat letették a lépcső elé, majd bementünk a nappaliba és ott folytattuk a társalgást.
-          Párizsba repültünk hogy újra láthassunk és hogy megtudjuk mi van Abby-vel. 

De Susan és Niall útbaigazítottak minket. Azt mondták hogy egyedül elutaztál a hegyi „vityillótokba”. Gondoltuk hogy ide utazunk hozzád hogy ne legyél egyedül.

-          Nagyon örülök hogy itt vagytok. – mosolyogtam rájuk.
-          De mégis mi történt? Abby ott volt Párizsba te meg nem. Nem szeretnéd elmesélni mi történt köztetek? – vonta fel a szemöldökét szemfüles húgocskám.
-          Szakítotunk. – valtam be őszintén.
-          De mégis miért?
-          Hát az úgy volt… - kezdtem bele a mondani valómba. Kb. 20 percbe telt mire felfogták az egészet.
-          Nézzük hogy jól értem-e a dolgot. Azért jöttél ide hogy   pihenj és hogy tudj gondolkozni? – kérdezte tőlem Peter.
-          Igen…
-          Akkor mi nem akarunk zavarni téged. Így nem tudsz se pihenni se gondolkozni. – magyarázkodott a bátyám.
-          Micsoda? Te menni akarsz? Hisz csak most jöttünk? – ugrott fel a helyéről An.
-          Pontosan. Ti itt maradtok velem. Nem szeretnék egyedül maradni, sőt ti sohasem zavartok. Jut eszembe, reggeliztetek már?
-          Nem még nem. Tudod úgy gondoltuk hogy te meghívsz minket- viccelődött An, Peterrel pedig nagy röhögésben törtünk ki.
-           Rendben. Akkor reggelizzünk, és ha van kedvetek gyertek el velem síelni.
-          Okés. Benne vagyok. Este pedig egy jó kis buli? – ajánlotta fel Pete.
Liam ruhája
-          Én benne vagyok. Liam?
-          Nem tudom srácok. – ki akartam térni a válaszadás alól.
-          Nemáár Liam. Így is keveset vagyunk együtt. Egy jó kis buliba nincs semmi rossz. Figyelj! Ha nem jössz akkor 2 hétig csak és kizáróan nyafogni fogok. – próbált meggyőzni a drága ikertesóm.
-          Rendben megadom, magamat csak a nyafogásodat ne halljam, könyörgöm! Tudod mennyire ki tudsz borítani vele.
-          Szupii. Akkor meg egyeztünk. – kacsintott rám.
Reggeli után felkísértem őket a szobájukba. Remélem tetszeni fog nekik,nekem ez a két kedvenc szobám. Ezután ismét jó melegen felöltözte,m majd beültünk a kocsiba. először tankoltunk, majd úgy mentünk a sípályára. Én és Anne síeltünk, míg Pete snowboardozott.  Fent a pályán egy csomó képet készítettünk, ezeket persze felteszem majd Twitterre.
Anne ruhája
Egyszer kétszer nagyokat estem.(Na jó többször estem el, de pssz. Ne mondjátok el senkinek maradjon ez a mi titkunk.) Estére teljesen elfáradtam, nem nagyon akartam elmenni este bulizni, de mivel megígértem el kell mennem.

A kedvenc ingemet vettem fel, hozzá egy farmert valamint egy zöld Converse csukát.
An szexi volt, Pete laza.
-          Anne egyszerűen szexi vagy. – dicsértem meg.
-          Köszönöm. Hiányoztál, ez a tuskó itt mellettem soha nem dicsért meg.
-          Nincs mit.
-          Mehetünk? – kérdezte Pete.

-          Mit isztok? – kérdeztem tőlük.
-          Én egy sört kérek. – vágta rá Peter.
-          Én pedig valamilyen koktélt szeretnék.
Odaálltam a puthoz. Kértem 2 sört, és egy pina coladat. Odavittem a piát az asztalhoz, amikor megfordultam hogy leüljek a helyemre hidegzuhanyt éreztem a nyakamban.
Hogy pontosan fogalmazzak 1 pohár Colával öntöttek nyakon.




Pár kép a házról :


A ház kívülről :)




A nappali

A konyha


Peter szobája


Liam szobája


Anne szobája
A medence



2 megjegyzés: