31. fejezet - Utazás

Sziasztok!

Nagyon szépen köszönöm hogy ennyien olvassátok a blogomat.:)

Örülök a pozitív hozzá szólásokat, örömmel tölt el.

Remélem hogy tetszeni fog ez a fejezet is :))

A blogot megtaláljátok a Facebook-on : * Katt rá! :) * Lájkolj! Posztolj! :))

Jóó olvasást :)
sziasztok! :))

Abby szemszöge:

 Az első állomás Róma. Olaszország egyszerűen káprázatos. Kedvesek az emberek, szépek a sétáló utcák, jó cuccok vannak és finomak a kaják. Bejártam az egész várost, több nevezetességet is megtekintettem. Mint például a Colosseumot, a Forum Romanum-ot, a Szenátusi Palotát, a Navona téren is jártam és a Vatikánt is megtekintettem. Csodálatos volt mindegyik. Kár hogy a fiúk nem lehetnek itt, Niall imádná a különféle specialitásokat. Bárcsak Louis is itt lenne velem, de sajnos ez nem lehetséges. Erősnek kell lennem és elfelejteni őket. 2 napja vagyok Rómában,de már hiányzik a család. Vagy 20 nem fogadott hívásom van a fiúktól, rengeteg sms, twitt, és facebook üzenet. Egyszerűen nincs erőm válaszolni, nem szeretném, hogy megtudják, merre járok a nagy világban.

A szállás ahol vagyok gyönyörű szép. A szálloda a tengerparton található, esténként a naplementét gyönyörűen lehet látni. A szomszéd szobában van egy nagyon kedves testvér pár, akikkel már az első percben összebarátkoztam. Megbeszéltük, hogy este elmegyünk egyet szórakozni, hisz megérdemlem a pihenést.

Az estére egy olyan ruhát vettem fel, amit aznap vásároltam. Nagyon megtetszett a butikban, amikor megláttam tudtam, hogy az a ruci az enyém lesz, és így is lett.

@Abby_ Gonzales :  Kezdődjön az éjszaka.. : ) xx :)

Nagyon jól éreztem magamat az éjjel. Elég vicces figurák.. Sokat táncoltunk, ittunk és ismerkedtünk. Sajnos sokáig nem tudunk együtt lenni hisz ők holnap elutaznak már.

Reggel felnéztem Twitterre, és láttam, hogy a srácok hozzá szóltak az állapotomhoz.

@Abby_Gonzales Miért nem velünk vagy? Hiányzol mindenkinek! xx Hazza.

@Abby_Gonzales Támogatom Hazza kiirását! Merre vagy? Gyere vissza hozzánk! xx Niall

@Abby_Gonzales Kicsim! Nagyon szeretlek! Kérlek, gyere vissza hozzám! Hiányzol! ♥

Egyszerűen a következő géppel haza utaznék, de nem megy. El kell felejtenem őket, de nagyon nehéz. Nagyon szeretem Louis-t, de megbántott. Mindig eszembe jut az az éjszaka, amikor összejöttem Lou-val. Annyira romantikus volt, és megható.

Na de mindegy. Délutánra egy jó kis strandolást terveztem, napozással egybekötve. Felvettem a kedvenc fürdőrucimat és elindultam a strand fele. Nagyon jó idő volt, és egész jól lebarnultam. A holnapi állomás Milánó lesz. Ott 4 napig leszek, de ki használom minden percét. hisz az ember nem mindennap jut el Milánóba.

Éppen lesz egy divatbemutató, utána pedig egy tánc fesztivál. Szóval sűrű programom lesz.

A strandon készíttetettek rólam egy képet, pont, amikor jövök ki a vízből. Elküldték én feltettem Facebookra, utána pedig Twitterre.

@Abby_Gonzales : Helló Summer! : ) Imádom ha jó az idő, és még a víz is tűrhető. És az emberek is kedvesek. Nemsokára ismét úton leszek. xx

@Sarah_P tetszik a fürdőrucid csajszi. : ) látom a kedved is nagyon jó : ) Remélem nemsokára ismét együtt lesz a csipet csapat. xx

@Jacob_Smith húú de szexi valaki. látom, jót tesz neked az utazás. Nem sokára együtt leszünk. :)

@Abby_Gonzales : @Sarah_P köszönöm szépen. te is hiányzol csajszi, de ez a helyes.. Sajnálom @Jacob_Smith már csak 1 hónap.. Hiányoztok .:) xx

Elég nehéz volt elszakadni a családtól. Megígértem az öcsémnek, hogy a nyár utolsó 2 napját vele fogom eltölteni. Azt súgta a fülembe, hogy nagyon megszerette a fiúkat. Nagyon szereti, amikor énekelnek neki, vagy együtt játszanak vele.

Louis szemszöge:

A londoni házunk nagyon üres Abby nélkül. Habár nem lakott velünk, mindig át jött hozzánk és szórakoztatott minket, és most… Mindenki lehangolt, Niall alig eszik, Zayn kevesebbszer nézi magát a tükörben, én kevesebb répát eszek.. Susan és a lányok nem tudják, hogyan vidítsanak fel minket.

Majd megszakadt a szívem amikor Párizsból eljöttünk. A kis Adam úgy sírt, majd meg szakadt a szívünk. Alig akart elengedni minket, tudtuk, hogy nehéz lesz a búcsú, de hogy ennyire.. Emily alig tudta megfogni, szaladt volna utánunk.

-          Ugye nem fogtok elfelejteni? – hüpögött Ad.

-          Soha a büdös életbe nem fogunk. – szorítottam magamhoz. – Nagyon megkedveltünk téged és reméljük, hogy még sokszor találkozunk.

-          Sejetlek titeket! – odamentünk hozzá és jó szorosan megöleltük.

-          Fiúk, indulnunk kell. Gyertek. – szólt Susan.

-          Megyünk. – szólt Zayn.

-          Vigyázz magadra öcsi sajt. Ha haza értünk felhívunk Skype-on. – hajolt oda hozzá Liam.

-          A rajzaidat pedig kitesszük a hűtőre, ahogy megígértünk neked. – ígérte meg Hazza.

-          Gyertek srácok. – szólt másodszorra is Susan. Elindultunk az ajtó felé, lassú léptekkel . Alig tudtunk elszakadni Párizstól. Rengeteg élmény kötődik ide. Már majdnem odaértünk az ajtóhoz amikor..

-          Nee. Kérlek ne hagyjatok itt! Vigyetek magatokkal! – hallottam Adam ordítását. Megfordultam és láttam, hogy Adam-et alig tudták lefogni.

-          Srácok én ezt nem bírom. Nézzetek rá szegény srácra. – nézett ránk bánatosan Niall.

-          De mit tegyünk? – néztem fel rájuk.

-          Jövő héten lesz a szülinapja.. Mi lenne, ha elvinnénk egy közös kiruccanásra? – mosolygott Niall.

-          Rendben. - Oda mentünk hozzá, és felvettem az ölembe. – Figyelj prücsök, mit szólnál hozzá, ha a születésnapodat a tengerparton töltenénk? Van ott nagyon szuper házunk. azt csinálunk, amit csak szeretnél. Együtt mi 7-en, Tom, Susan,Sarah, Miley és Emily. Rendben?

-          Gyóó! – felcsillant az aprócska szeme. – ÉS Abby miért nem jön velünk? – Egymásra néztünk, nem tudtuk mit mondjunk neki. Jah hogy a testvéred megszökött? vagy A tesód már nem kíváncsi ránk, bocsi.

-          Tudod, neki sok dolga van mostanában. De megnézzük, mit tehetünk. – mondta neki Hazza.

@Louis_Tomlinson : Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó. : ) Jövő héten irány a tengerpart :) Megünnepeljük a pici Adam 5. születésnapját. Viszlát, Párizs! :)


@zaynmalik : szomorú a búcsú, de egy kompromisszummal minden jó lehet..:)








Képek Rómáról :) :

30. fejezet - Mindenkinek hiányzol!

Sziasztok!

Először is bocsi hogy csak most hozom az új részt, csütörtök óta versenyen vagyok és nem nagyon volt időm feltenni az új részt :) 

Másodszor nagyon örülök annak hogy a 29. részt több mint 80-an néztétek meg..:) Örültem volna ha hagytok egy két komit de sebaj. :)

Remélem tetszeni fog ez a fejezet is..:)

Komiknak nagyon örülnék :))

A blogot megtaláljátok a Facebookon :)

Katt rá! :))  

Engem pedig Twitteren is megtaláltok :)

@Zsofia_Palfi :) 

Puszii :)

Louis szemszöge:

Úton Párizs felé. Szép és jó volt ez a 3 nap, de már hiányzik Abby. Remélem, meghallgat engem és minden rendben lesz. Nem szeretném elveszíteni a barátnőmet. Még Liam is áldását adta, pedig azt hittük, hogy ellene lesz ennek az egésznek. 

A repülőn rengeteget ökörködtünk, megbeszéltük azt, hogy a lányok 3 nap múlva jönnek utánunk. Mivel elfogadták a lehetőséget, amit felajánlottunk nekik, ők lesznek az elő zenekarunk a fellépéseknél. Liam és Kate nagyon boldog együtt, jobbnak véltük, ha most nem jön velünk a lány. Nem lehet tudni mit, váltana ki Abby-ből.

Amikor leszállt a repülőnk rajongók hada fogadott a repülőtéren. Nem tudtam honnan tudták, meg hogy most jövünk. Ránéztem Zayn-re aki csak vigyorgott. Gondolhattam volna, hogy ki twittelt valamit. A nagy tömegben megláttuk Susan-t és a többieket. Nagyon örültem, hogy kijöttek, de Abby nem volt velük. Istenem miért nem jött el? Miért nem látom? Esküszöm meg fogok bolondulni..

Eléggé fagyott volt a hangulat a kocsiban. Senki nem szól egy szót sem. Zayn a tükrében nézegette magát, Liam a telefonjával babrált, Niall szokásához hívően evett, Harry zenét hallgatott, én pedig az ablakon bámultam ki. Amikor haza értünk üres volt a ház. Susan a nappali felé terelt minket, míg a többiek kimentek a kertbe.

-          Először is jó ismét együtt látni titeket. Remélem minden jól ment az úton. Zayn kérlek ne twittelj ki mindig minden mozdulatot.. megint rajongók hada fogadott titeket. Ha nem írod ki nyugisan telhetett volna az érkezésetek.

-          Hoppsz, bocsika. – emelte kezét a szája elé. – De ha egyszer vannak rajongók miért nem lehet őket szórakoztatni?

-          Elég sok veszéllyel járhat ez.. ne de nem csak ezért hívtalak ide titeket. Vannak fontosabb dolgok is.

-          Hajjaj, ez elég ijesztően hangzik. – nézett fel Niall.

-          A haza utazással kapcsolatban, holnap megyünk vissza Londonba. Lesz néhány változás az életetekben. De erről majd később beszélünk. Elég sok minden meg fog változni, amit el kell viselnetek. Valamint valamit el kell mondanom nektek. – kezdett bele a mondani valójába. Ki vett a táskájából egy borítékot.

-          Mi történt Susan? – állt fel Hazza.

-          Van a kezemben egy levél. Szeretném, ha elolvasnátok, hisz sok mindent megtudhattok belőle. – oda ment Liam-hez és a kezébe nyomta a levelet. - Liam, kérlek, olvasd fel a többieknek. - Először magába kezdte olvasni, és nagyon elkerekedtek a szemei.

-          Liam! Olvasd hangosan! – ordítottam rá.

-          Biztosak vagytok benne? – nézett szomorúan.

-          Igen, könyörögöm, olvasd már.. – lassan nem fogják bírni az idegeim ezt az egészet. -

Rendben. De kérlek, üljetek le.. – nagylevegőt vett és olvasni kezdte. - Drága One Direction!Nem is tudom hol kezdjem ezt az egészet. ……. ..A koncertekhez és turnékhoz sok sikert nektek. Szeretlek titeket Millió csók,Abby.

Nem, nem nem, ez nem lehet. Miért csinálta ezt? Miért hagyott magunkra minket? Mi lesz velem nélküle? Miért történik ugyan az, mint Elenorral? Felugrottam és az ablakhoz sétáltam.

Liam szemszöge:

A levél felolvasása után felnéztem, és láttam, hogy mindenki a szemét törölgeti. Egyszerűen nem tudom feldolgozni a történteket.

-          Susan,- fordult hozzá Hazza – ugye ez csak vicc, és Abby csak sétálni ment..

-          Sajnálom Harry. Akkor szállt fel a repülője, amikor a tiétek landolt. – Susan letörölt egy könnycseppet az arcáról, majd folytatta. – Nagyon nehezen hozta meg ezt a döntést.

-          De könyörgöm Susan, menekülni jobb? – nézett fel a tenyeréből Niall, szegény ő is összeomlott. Nagyon szerette Abby-t.

-          Hova ment? Susan könyörgöm, mond el hova ment. Had menjek utána, ez az egész az én hibám. Meg kell beszélnünk a dolgokat.

-          Sajnálom Louis. Azt kérte, hogy egyikőtök se tudja, meg hogy merre megy. Szüksége van egy időre.. te voltál az első igazi szerelme és ezt tetted vele. Szerinted hogy esett ez neki?

-          Annyit mondj még el, vele ment? Azzal a szemétláda Jacob-al?

-          Nem, egyedül van. De kérlek, nyugodjatok meg minden rendben lesz. 

A levélben említett ajándékok fent vannak Abby ágyán, teljes szívből küldi nektek és reméli, hogy tetszeni fog. – kiment a szobából.

-          Srácok, mi lesz velünk nélküle? Nekem már most hiányzik. – nyavalygott Niall.

-          Ne adjuk fel srácok, azt kérte tőlünk, hogy vigyázzunk egymásra. Úgy gondolom, nem fogja sokáig bírni nélkülünk vagy Susan-ék nélkül. – bíztatott minket Zayn. Louira néztem, aki az óta az ablak előtt áll és csak bámul ki a fejéből.

-          Srácok, én bele fogok bolondulni ebbe.. – szomorkodott Niall. – még az étvágyam is elment…

-          Nem nézzük, meg hogy mit kaptunk? – kérdeztem meg tőlük.

-          Menjünk. – állt fel Zayn. Halál gyötörten mentünk fel az emeletre, megálltunk az ajtó előtt várva hogy az a személy, akit annyira szeretünk, ott ül bent a szobába és csak ránk vár. De sajnos nem így volt. Üres volt az egész szoba, az ágyon ott hevert 5 kis ajándék névhez szólóan.

Oda sétáltam, és kezébe nyomtam a mellettem álló 4 srácnak az ajándékát. Az én ajándékom fantasztikus volt. Mindig is szerettem volna egy ilyen cipőt. Ahogy láttam a többiek is nagyon meghatódtak. Egyvalaki hiányzott, Harry…

Harry szemszöge:

Megfogtam az ajándékomat és kimentem a szobából. Magányra van szükségem, fel kell dolgoznom azt, hogy a barátom, akire tényleg, támaszkodhatok magamra hagyott. És pont most hagyott magamra Sarah is, ott maradt a hegyekbe a lányokkal. Amikor megláttam az én személyre szóló ajándékomat el kezdtem zokogni. Egy fényképkeret volt, benne pedig egy közös képünk. Magamhoz szorítottam és lefeküdtem az ágyra.

Laptoppal az ölemben ültem az ágyamban,és a Twitter-t fürkésztem hátha írt valamit Abby. És igen..gyorsan olvasni kezdem.

@Abby_ Gonzales: A búcsú néha fájdalmas, sőt mindig.. de értsétek meg muszáj. Viszlát Párizs, viszlát One Direction, irány a nagyvilág.

Azonnal írtam neki. Nagyon remélem hogy elolvassa.

@Abby_ Gonzales Viszlát? Csak ennyit tudsz írni? Miért tetted ezt velünk? Azonnal gyere haza! Hiányzol mindenkinek! ♥

@Harry_Styles Sajnálom. Remélem tetszett az ajándék. Azért kaptad, hogy tudd, én mindig veled leszek!

@ Abby_Gonzales imádom. Soha nem foglak elfelejteni. Merre jársz? Hadd menjünk utánad! Kérlek!

@Harry_Styles Nem mondhatom meg, mert akkor beadom a derekamat és haza megyek veletek. De most magányra és nyugalomra van szükségem! Lényeg hogy minden rendben van velem, és a hely is szép ahol vagyok. Viszlát Hazza. ♥

Ismét könnyek gyűltek a szemembe, nem akar látni minket. Nagy sírás közbe nem vettem észre hogy Emily mikor jött be a szobába. Ott ült az ágyon és engem fürkészett a tekintetével. Látom rajta hogy őt is nagyon megviselte ez az egész.

-          Sajnálom Harry. Mielőtt elment volna hagyott itt neked egy levelet. Szeretné, ha csak te tudnál erről a levéről, és nem szólnál róla a fiúknak.

-          Köszönöm Emily, hogy oda adtad. Miért nem beszéltétek le az utazásról? Mert szerintem nektek sem jó hogy távol van tőletek, főként most…

-          Ne is mond, megszakadt a szívem, amikor ott állt a repülőtéren. az én kicsi lányom, aki annyi mindenen ment keresztül és akkor most egyedül neki vág Európának. – nála is eltörött a mécses.

-          Emily, ne sírj, kérlek. Még valami, ugye nem Jake-el van?

-          Nem nyugodj meg. – próbált mosolyogni. – De most magadra hagylak, hogy el tudd olvasni a levelet.

@Harry_Styles elvesztem..A legjobb lány barátom magamra hagy,a barátnőm messze van tőlem.. Sarah merre vagy? Szükségem van rád! Elgyötört szívemnek most rád van szüksége. ♥

Niall szemszöge:

Fent ültem a szobámba, és azt a nyakláncot szorongattam, amit még Abby-től kaptam. A digitális fotókeretet pedig az éjjeliszekrényre tettem. Egymás után következtek az emlékezetesnél emlékezetesebb képek. Nagyon hiányzik ez a lány. Mióta elment, egyszerűen nem tudok az evésre gondolni. Ami nálam nagyszó, minden percben a kaján jár az agyam.

Megfogtam a telefonomat és Abby számát pötyögtem be. Nem vette fel, miért vette volna fel, hát megkért minket hogy ne is zaklassuk, de akkor is hiányzik. Számomra a legnagyobb megnyugvást a kis Adam hozza meg.

Átmentem a szobájába épp az igazak álmát aludta. Vajon ő tudja, hogy a testvére itt hagyott minket? Tőle elköszönt?

Oda másztam mellé az ágyba, és jó szorosan oda bújtam hozzá. A apró teste szabályosan vette a levegőt. Emellett a kis álomszuszék mellett engem is magával ragadott az álommanó.. 

Ajándékok:

Liam ajándéka

Louis ajándéka

Zayn ajándéka

Niall ajándéka

Harry ajándéka

29. fejezet - Búcsú levelek

Sziasztok!

Elkészült a következő fejezet! 

Remélem tetszeni fog nektek! 

A blogot megtaláljátok a Facebookon is: Abby' s life - link :)

Jóó olvasást és további szép napot :)

Puszi :)

Abby szemszöge:

Mióta elmentek a fiúk sok mindent átgondoltam. De apáéknak még nem mertem elmondani, félek a következményektől. De a döntésemet nem fogom megmásítani. Mindenkit a nappaliba hívattam elmondani a döntésemet.

-          Kicsim mi ez az egész? Miért hívtál mindenkit ide?- értetlenkedett apa.

-          Ebben a néhány napban több minden leforgott az agyamban, és döntéseket hoztam.

-          Mi lenne az? – kíváncsiskodott Jake.

-          Apa, Susan. Nem megyek veletek vissza Londonba. Nem lenne hozzá erőm, nem szeretném együtt látni Lou-t és Elenort. De itt sem maradok Párizsban. Tudom, hogy itt keresnének először. – apa próbálta félbeszakítani a mondandómat, de nem hagytam neki. – Mivel július közepe van és nincs, iskola körbe fogom utazni a világot. Van egy két olyan város, amit meg szeretnék nézni. Szeptemberben pedig Magyarországon fogok tanulni az egyik ottani gimnáziumban.  Mivel kitűnő voltam a londoni iskolában nagyon szívesen átvettek, sőt örültek. Így ott fogom befejezni az iskolát. Szükségem van egy kis időre és nyugalomra.

-          De kicsim.. – anya zokogásban tört ki.

-          Sajnálom, kérlek értsetek meg engem. – könyörögtem nekik.

-          De Abby.. miért pont Magyarország? Olyan messze leszel tőlünk, mikor fogunk találkozni? – kérdezte meggyötörten apa.

-          Amikor régebben ott jártam nagyon megfogott az a picike ország, és ha minden igaz ott lesz velem Jake és a családja. – néztem kérdően Jacob-ra. – Ugye?

-          Persze, ránk mindig számíthatsz. – odajött hozzám és megölelt.

-          Akkor megegyeztünk? Persze meglátogatlak titeket és szeretném, ha ti is eljönnétek hozzám.

-          Ez nem is kérdés. De hol fogsz lakni?

-          Én úgy gondoltam, hogy hozzánk költözik de.. – kezdett bele Jake.

-          De én lebeszéltem erről. Nem szeretnék zavarni. Ezért úgy döntöttem hogy kollégiumban fogok lakni.

-          Szó sem lehet róla! – vágott közbe apa. – Vagy Jacob családjánál laksz vagy sehol! Nem engedlek el egy kollégiumba. Hallottam már dolgokat, az ilyen helyekről.

-          De apa.. – könyörögtem neki.

-          Tom, a Magyarországi kollégiumok tényleg rendesek. Nem szokott baj történni, és én is a közelbe leszek. Ha bármi baj lenne, én ott leszek. – védett meg Jake. – Így megfelel?

-          Hát..

-          Igen, megfelel neki. – szólalt meg Susan. – Miért szeretnél kollégiumba menni kicsim?

-          Mert szükségem van új barátokra és társaságra. El akarom felejteni a fiúkat. tudom hogy nehéz lesz, de .. – itt eltörött a mécses és zokogni kezdtem.

-          Nyugodj meg. – jött oda hozzám Susan.

-          Van még valami  amit tudnotok kell. 2kor indul a gépem Rómába. Szóval 2 óra múlva el kell hagynom ezt a házat.

-          Micsoda? Már ma elmész Rómába? Ugye csak viccelsz? – vonta fel a szemét anya.

-          Nem, ne haragudjatok. Rohanok csomagolni. – és persze búcsúlevelet írni. Írok a fiúknak, főként Hazza-nak. Szeretném, ha mindent tudna. Nem szeretnék búcsúzás nélkül távozni.

Először Hazzának szóló levélbe kezdtem bele:

Kedves Hazza!

Lehet, gyávaságnak tűnik, hogy így búcsúzok el tőled, de másként nem menne. Ez az egész nagyon rossz nekem. Rettenetesen fogsz hiányozni , de nem csak te hanem a többiek is. Nem tudom mi lesz velem nélkületek. Te és Niall olyanok vagytok nekem, mint az elveszett tesóim. Veled mindig megbeszélhettem a dolgokat és te meg is hallgattál. Sokat nevettünk és szívattuk a fiúkat. Mivel teljesen meg tudtam benned bízni, elárulok neked a terveimet.

Nem megyek vissza Londonba, nem tudnék Lou közelében lenni. Még mindig nagyon szeretem, de azok után, amit csinált nem menne. Szeptemberig járni fogom a világot, vannak olyan városok, amiket nagyon szeretnék megcsodálni.

 Magyarországon kinéztem egy számomra szimpatikus iskolát, oda fogok járni szeptembertől. Ménnél messzebb tőletek. :(

Ha az istenek is azt akarjak, egyszer találkozni fogunk. Remélem, megértesz engem és nem utálsz meg örökre. Kérlek vigyázz Lou-ra, mert nem bírnám, ki ha történne vele valami. Nagyon szeretem, akármennyire megbántott.

Remélem nem fogtok elfelejteni engem, tudom, hogy ez önzés tőlem, de akkor is. Minden jót kívánok nektek. Kívánom, hogy Sarah-val legyél nagyon boldog. Szeretlek Harry.

Millió puszi, Abby.

U.T. Kérlek ne keressetek engem, nem lenne senkinek sem jó. Köszönöm szépen! ♥

Istenem, de nehéz volt megírni ez a levelet. Nagy levegővétellel megírtam azt a levelet amit a fiúknak írok. 

Drága One Direction!

Nem is tudom, hol kezdjem ezt az egészet. Először is nagyon örülök, hogy Susan bemutatott nektek, ha ez nem történik meg üres lenne az életem.

A z a sok közösen eltöltött program, a sok közös emléket soha nem fogom elfelejteni.

Ha elolvastátok ezt a levelet, szeretném, ha felmennétek, a szobámba találtok az ágyon személyre szóló ajándékokat. Remélem tetszeni fognak nektek. Amikor megláttam őket ti jutottatok eszembe. J

Zayn, amikor először megláttalak azt gondoltam rólad, hogy beképzelt majom vagy és hogy teljesen el vagy szállva magadtól. De ez nem így van. Nagyon aranyos és kedves vagy. Kívánom, hogy nagyon boldog legyél Miley-val, tényleg össze illetek.

Niall, drága Niall-em . Egyszerűen nem találok rád szavakat, nagyon örülök, hogy mindig mellettem voltál, és amikor haza jöttem a korházból ápoltál. Azokat a napokat sem fogom elfelejteni. Emlékszem, amikor elmentünk a Nando’s ba és elfogyott a csirke szárny. Te pedig el kezdtél sírni hogy mit fogsz enni. Mindenki minket nézett, de téged nem érdekelt. Azt a nyakláncot amit tőlem kaptál kérlek őrizd meg és ha hiányzok csak nézz rá és eszedbe fogok jutni. J

Liam, a mi kapcsolatunk elég érdekesen alakult. Lehet, hogy elsiettük ezt az egészet. Azt ígértem neked a telefonba, hogy mindent megbeszélünk, de sajnos nem maradt időm. Kívánom, hogy megtaláld az igazit és legyél vele boldog.

Louis, tudod azt hittem, hogy nagyon boldog leszek melletted és minden rendben lesz. De sajnos nem így alakult, amit nagyon sajnálok. Amikor elmondtad mit tettél Elenorral nagyon összetörtem, soha nem csaltak meg és ezt nem vártam volna el tőled. Tudod, én még mindig szeretlek, de muszáj külön lennünk egymástól. Neked ott van Elenor, a szíved mélyén te is tudod, hogy őt szereted.. nem szeretnék kettőtök közé állni.

Harry, nagyon fogsz hiányozni. Mintha a 2. tesóm lénél. vigyázz magadra és Sarah-ra is!

Kérlek, srácok vigyázzatok magatokra, de apára és Susan-ra is figyeljetek oda. A koncertekhez és turnékhoz sok sikert nektek.

Szeretlek titeket!

Millió csók,

Abby.

Ezt a levelet sokkal nehezebb volt megírni, mint gondoltam volna. Az ajándékokat letettem az ágyamra. 

Abby a repülő téren

Louis-nak egy nyakláncot vettem forever felirattal, Zayn egy fésűt és egy Micimackós tükröt vettem; Liam egy Superman-es cipőt kap; Harry egy fényképkeretet kap amibe az egyik közös képünk van és Niall pedig egy digitális fotóalbumot(amire rengeteg képet töltöttem fel, róluk, és1-2 közös képet.. Remélem tetszeni fog nekik.

Miután elhelyeztem az ajándékokat, elindultam lefelé. Egyszer még hátranéztem, hisz nem tudom, mikor látom ismét ezt a szobát. Lent már vártak rám a többiek.

-          Susan, kérhetek valamit? – néztem rá az előszobában.

-          Persze kicsim. Mondjad.

-          Ezt a levelet oda adnád a fiúknak amikor hazaérnek? Mindent leírtam benne, amit úgy gondoltam fontos lehet. Mond meg nekik hogy szeretem őket. – ismét könnyzápor úsztatta el a szememet.

-          Persze hogy oda adom nekik.

-          Anya, te pedig Hazzának add oda ezt a levelet, de úgy hogy a többi fiú ne lássa a levelet.

-          Persze kicsim. Tudd hogy nagyon fogsz hiányozni nekünk!

-          Ti is nekem. – megöleltem a két anyukámat, és elindultam a kocsi felé.

Mindenki kikísért a repülőtérre. Könnyes búcsúval, hagytam ott őket a várakozóban. Nagyon nehéz volt ott hagyni őket. Anyát, apát, Susan-t, Adamet.. Az ajtóból még visszaintettem nekik és elindultam a nagyvilágba..

@Abby_Gonzales : A búcsú néha fájdalmas, sőt mindig.. de értsétek meg muszáj. Viszlát, Párizs, viszlát One Direction, irány a nagyvilág.

A repülő tér