2012. május 10., csütörtök

27. fejezet - Az utazás


Harry szemszöge:
Amikor Tom-ék megérkeztek faggatózni kezdtek, hogy mi történt. Emily és Tom nagyon aggódnak Abby miatt, elmesélték nekünk hogy tegnap halt meg a legjobb barátnője, rákos volt szegény. Nagyon köz állt hozzá, ő volt Jake után a legjobb barátja. Abby nem is mesélte nekem, miért hagyta ki? Szegényt nagyon sajnálom,sok minden össze jött neki. Valamiért nagyon rossz érzésem lett. Ez egy megmagyarázhatatlan dolog. Egyszer csak pánik roham jött rám, kimentem a konyhába és ittam egy pohár vizet, de nem lett jobb. Elindultam felfelé a lépcsőn, egyre jobban hatalmába kerített a pánik. Bementem Abby szobájába sehol sem találtam, a fürdőszoba felé vettem az irányt de az ajtó zárva volt. Kopogtam, dörömböltem de nem nyitott ajtót. Kirohantam a szobából egészen Lou szobájáig.
 
-          Srácok! – ordítottam.
-          Mi a franc van? Épp lelkizünk, nem érünk rá a hülyeségeidre. – pirított rám Zayn.
-          Gyertek gyorsan baj van! – teljesen kétségbe estem. Louis látta rajtam hogy nem viccelek.
-          Abby-vel van valami?
-          Igen gyertek gyorsan a szobájába. – nem tudtam hogy jönnek-e utánam de én kirohantam a szobából és vissza mentem. A két srác hirtelen mellettem termett, de nem értették mi van.
-          A fürdőben van és nem válaszol, srácok érzem hogy baj van. Törjétek be az ajtót!- adtam ki a parancsot. Kis idő után sikerült betörni az ajtót, felsikítottam. Abby ott feküdt a földön, körülötte egy borotvapenge, és rengeteg vér. Louis és Zayn egyből odarohantak hozzá, de nem volt magánál. Ordítani kezdtem Susan és Tom nevét, sikeresen mert egyből az ajtóban termettek.
-          Mi történt? – rohant oda Tom.
-          Hívtatok mentőt? Siessetek! Meg fog halni a lányom. – ordítozott velünk Emily.

Bent a korházban mindenki stresszelt. Senki sem érti miért tette ezt magával Abby. Lou saját magát okolja a történtek miatt. Kint ültünk és az orvost vártuk. Rettenetes bűntudatom van. Egyszerűen nem tudom megbocsátani magamnak azt, hogy magára hagytam ilyen állapotban. Amikor lecsukom a szememet Abbyt-t látom ahogy a fürdőszoba padlón fekszik. Nem bírom ki sírás nélkül.. Esküszöm ha meg hal, nem állok jót magamon. Nem akarom elveszíteni a legjobb barátomat. Igen Louis után ő az akivel mindent meg tudok beszélni.

Louis szemszöge:
Az egész az én hibám.. ha nem éli túl, esküszöm meg ölöm magamat. Miért kell így büntetnie az istennek? Mióta vannak bent az orvosok? Miért nem mondanak semmit?
-          Karl! Mi van a lányommal? – nyaggatta Emily a doktort. Nem tudom tudjátok-e de Emily és a doki randizgatnak, és nagyon boldognak tűnnek egymással.
-          Most már jobban van. Stabilizáltuk az állapotát. Holnap már haza mehet, de nem tudom hogy lelkileg mikor fog meggyógyulni. Mégis mi történt?
-          Teljesen összeomlott. Meghalt a legjobb barátnője, Louis megcsalta.. – válaszolt Zayn.
-          Ez az egész a te hibád! Ha nem csalod meg azzal a csajjal akkor most nem tartanánk itt! – vágta a képembe Jake.
-          Nem kell a szememre hánynod! Tudom hogy az egész az én hibám. – kezdtem bele a zokogásba.
-          Nyugodjatok meg! Ez egy kórház! – csitította le a kedélyeket Karl.
-          Be lehet hozzá menni? – kérdezte Hazza.
Hazza a repülőtéren
-          Igen, de kérlek ne zaklassátok fel, nem lenne jó neki.
-          Rendben, köszönjük. – mosolygott rá Emily. Elindultam az ajtó felé, amikor éreztem hogy valaki elkapja a vállamat.
-          Nem! Te oda be nem teszed a lábadat! Világos voltam? – morgott rám Jake.
-          De bemegyek! Nem te mondod meg ! Ő a barátnőm!
-          Igen? A barátnőd? És akkor nem volt a csajod amikor megcsaltad? 
-          Ne avatkozz bele te barom!  - vágtam vissza szótagolva.
- Barom? Igen? Gyere ki, és intézzük el a kórház előtt. 
- Menjünk! 
-          Elég! Egyikőtök sem mehet be hozzá! – parancsolt ránk Tom.
-          Fiúk!- fordult felénk Susan. – Szeretném ha felmennétek Liam-hez. Úgy is azt terveztétek mára. Kérlek most hagyjátok magára Abby-t. Nyugalomra van szüksége.
-          Na de… - szólt közbe Hazza.
-          Nincs semmi de! Menjetek haza és induljatok el a géppel. Ez parancs!
-          Kérlek Susan, legalább én had maradjak itt vele! – könyörögtem neki.
-          Nem érted, takarodj! – itt telt be a pohár és neki estem annak a baromnak. Zayn és Tom alig tudtak szét szedni minket.

A repülőn csak bámultam ki a fejemből, egyszerűen nem tudtam koncentrálni. Csak saját magamra haragudhatok, de nem érdekel bátor leszek és elmondom Liam-nek azt amit már el kellett volna mondanom. 
A házhoz vezető úton is csak Abby járt a fejemben és az amikor ott feküdt a földön és..
Louis a repülőtéren
Bent a házban nagy nevetéseket hallottam, a hang irányába mentünk. Ekkor láttuk meg Liam-et egy csajjal és a tesóival a medencében.

-          Sziasztok! – köszöntünk nekik.
-          Hát… ti meg mit kerestek itt? – dadogott Liam.
-          Meglepetés. – vigyorgott Hazza.
-          Ácsi ácsi ácsi.. ti nem a…
-          De igen, megjött a One Direction! - ordította Niall.
- Meglepetés, kicsim! - elővettem a kényszer mosolyomat.
-          Hú Liam, ezt nagyon komolyan mondtad. – nevetett fel Sarah.
-          Azt eddig el felejtetted közölni velem hogy a kedvenc bandám énekese vagy. Jobb lesz ha megyek.
-          Várj meg. – úszott utána Liam.

Niall szemszöge:
- Ő tényleg nem ismerte fel Liam-et? Főként úgy hogy a kedvenc bandája? - nagyon meglepődtem.
-  Ezt kis se mond. - "ájulás" kerülgette Louis-t.
-  Csajok, szerintetek miről beszélhet az a turbékoló pár? - kíváncsiskodott Hazza.
- Nem tudom. De mivel barátnője van.. szerintetek túl lépett Abby-n? - kíváncsiskodtam.
- Reméljük. Én szurkolok drágaságom! Ha Abby- vel nem jönne össze, az én ajtóm mindig nyitva áll a te aranyos kis répafejednek - kuncogott Hazza.
- Köszönöm drága Harry Potterem. - csipet bele a pofikájába.

Abby szemszöge:
Ez az egész csak álom lett volna? Vagy a valóság? Ránéztem a kezemre.. sajnos nem csak álmodtam. Tényleg megtettem. Hogy lehetek ekkora barom?
Az ágyam mellett ott ült Jake, apa és anya. Anya csak beszélt és beszélt de én nem válaszoltam..
-          Kicsim hallasz? Tom miért nem válaszol? – anya nagyon kétségbe esett.
-          Abby! Hallasz?Kicsim kérlek válaszolj!
-          Abby! Tudod kivagyok?
-          Igen anya, hallak, Jake, tudom kivagy.. de kérlek hagyjatok magamra!  Most egyedül akarok lenni.
-          Kicsim miért csináltad ezt magaddal?
-          Felejteni akartam.. és ez tűnt a legjobb megoldásnak.
-          De kicsim… - anya nagyon rosszul nézett ki.
-          Kérlek, hagyjatok magamra!
-          Rendben te tudod. De ugye tudod hogy én mindig itt vagyok neked? – szorította meg a kezemet Jake.
-          Köszönöm. Még valami, a fiúk is itt vannak a korházban?
-          Nem kicsim, elküldtem őket Liam-hez. Remélem nem bánod. – én erre csak bólogattam. Most hogy Susan elküldte őket, remélem, át tudom gondolni a dolgokat. De egy biztos, hogy egy ideig nem megyek vissza Londonba, bármi történjék is.

 




Remélem tetszett ez a rész is.:)
Facebook-os oldal. Ha tetszett ez a rész nézz be , likolj és oszd meg :)
4 komi (enyémen kívül) és jön az új rész. :))

2012. május 7., hétfő

26. fejezet - A legnagyobb hiba


Sziasztok!
Remélem tetszeni fog ez a rész is :) Nem lett olyan hosszú, de a vége elég szomorú lett..:(
A blogot megtaláljátok a Facebook-on is..):
Lájkoljátok! Osszátok meg! 
3 komi és jön az új rész :))







Louis szemszöge:
Szombat:

Reggel felmentem Twitterre. Tény, nem szeretek a kedvesemmel veszekedni, de a rajongók bogarat ültetnek a fülembe. Egy képet linkeltek az üzenő falamra egy képet amin Abby és Jacob, elég jól el vannak. Meg is fogom tőle kérdezni hogy mi ez az egész.. én ezt nem bírom idegekkel, mindig azon parázok hogy mikor csal meg vele.. tudom csak barátok de akkor is, lehet hogy paranoiás vagyok, de nem tudom mit gondoljak.

-          Elegem van ebből! Mért vagyok csak a második helyen? – ordibáltam vele.
-          Miről beszélsz?
-          Elegem van abból hogy mostanában alig foglalkozol velem! Mindig csak Jacob-al vagy! És velem csak esténként vagy. Tudod milyen rohadt szar érzés ez?
-          Louis Tomlinson! Hagyd abba a féltékenykedést, mert én is bele tudnék kötni egy két dologba veled kapcsolatban!
-          Akkor mondjad! Én nem járkálok „idegenekkel” mint egyesek.. – már most tudom hogy meg fogom bánni ezeket a mondatokat de nem érdekel! Mindent ki adok magamból.
-          Igen.. akkor ezt nézd meg. – elővette a telefonját és mutatott egy képet. A képen Elenor-al  vagyok. – Erre mit mondasz?
-          Hát.. izéé… - köpni nyelni nem tudtam. Tényleg találkoztam Elenor-al..
-          Hát igen.. ennyit a féltékenységedről. Mikor akartad elmondani hogy a volt csajoddal találkozgatsz? – rettenetesen ordítottunk egymással.
- Hogy tudd nem csak találkozgattam vele, még egy csók is el csattant közöttünk. - jézusom miért mondtam el neki.
- Mit csináltál?? És akkor még te vagy kiakadva? Hogy lehetsz ekkora szemétláda?

Niall szemszöge:
Itt nincs valami rendben.. Lou és Abby nagyon ordítanak. De bemenni nem merek, mert még nekem ugranak. A legrosszabb az hogy mindjárt a reptéren kellene lennünk. Gyors írok Hazza-nak hogy jöjjen ide mert nem hiszem hogy ma elmegyünk az Alpokba.

„ Bongyorkám! Ne keressetek minket a repcsitéren, baj van. Amint leszállt a gépetek azonnal gyertek a házba! Vörös jelzés van! A te Niall-ed.

Azonnal jött a válasz:

„Mi a franc történt? Mindjárt Párizsba vagyunk. Harry.”

„ Nagy baj! Siessetek! „

Még szerencse hogy Susan-ék elvitték Adam-et fagyizni,szörnyű lenne ha ezt látnák.  Az egész ház Abby és Louis ordításától volt hangos. Én már nem bírom a veszekedésüket, épp a konyhába ordítanak. A kanapén feküdtem amikor hangos csattanásra lettem figyelmes. Összetörtek egy tálat.
-          Van pofád ilyet mondani nekem? – puff, még egy tál mínusz.
-          Igen van. – most Lou a kedvenc bögrémet törte össze. Láttam hogy Abby szemébe már gyűlnek a könnyek, de még ordított tovább. Abby a következő tálat dobta ami majdnem Hazzát találta el.
-          Ez meg mi a franc? Ki akarsz nyírni? – kiabált be a konyhába.
-          Harry! – futott oda hozzájuk. – Ne haragudj. – De futott is tovább. Pontosabban fel a szobájába könnyes szemekkel.
-          Mi a franc folyik itt? – nézett körül Zayn, miközben ledobta a cucc táskáját a földre. – Ki tört a 3. világháború?
-          Istenem, de jó hogy itt vagytok! – ugrottam a nyakukba. – Ezek ketten megbolondultak. Beszéljetek velük!
-          Louis drágám! Elárulnád mi történt? – nézett rá szúrós tekintettel. De Lou nem tudott válaszolni, sírva rohant a szobája felé.
-          Niall, mi van itt? Mik azok a törött edények a konyhában? – faggatott Miley és Sarah.
-          Nem tudom srácok, reggel óta ez megy. Egymással kiabálnak, Susan, Emily, Jacob és Tom elvitték Adam-et hogy ne hallgassa ezt a veszekedést. A fejem lassan szét robban..
-          Fel megyek beszélek Louis-al. – ajánlotta fel Zayn.
-          Az lenne a legjobb, engem nem hallgat meg.
-          Én pedig felmegyek Abby-hez. – ajánlotta fel Harry.
-          Rendben, beszéljetek velük. Én pedig lepihenek.. csajok nem akartok kényeztetni egy kicsit?
-          De, először is rendelünk neked kaját. – mosolygott Sarah. – Utána pedig megnézünk egy jó ksi filmet, közben pedig masszírozunk.
-          Benne vagyok! – ordítottam a lányok után. A kaja mindig megnyugtat.

Zayn szemszöge:
Ahogy mentem fel a lépcsőn, több minden lejátszódott bennem. Nem tudom mi történhetett de nem sokára fény derül a titokra. Alig mertem bekopogni, mi lesz ha hozzám vág valamit? Ha Louis-t felhúzzák, nagyon ideges tud lenni. de próba cseresznye. 
*kopkopkop*
-          Hagyjatok békén!
-          Louis engedj be. Zayn vagyok!
-          Nem! Hagyjatok magamra!
-          Engedj be vagy betöröm az ajtót. – fenyegettem meg azt a srácot akit nagyon szeretek. De persze ne értsétek felre, úgy szeretem mint a testvéremet.
-          Csak azt ne, inkább gyere be!
-          Köszi. Leülhetek? – mutattam az ágyára.
-          Persze, gyere. Jajj Zayn olyan jó hogy itt vagytok! – borult a nyakamba.
-          Mi a franc volt ez haver? Min borultatok ki ennyire?
-          Az egész annak a Jacob kölyöknek és a rajongóknak köszönhető. Jacob feltett egy képet Twitterre, közösen vannak Abby-vel a szobában. Engem nem is zavart annyira mert ugye tudom hogy engem szeret, de a rajongók elkezdtek kavarni és elbizonytalanodtam. Ekkor jött Elenor-tól egy üzenetem hogy éppen Párizsban van és találkozunk. Gondoltam nem lesz belőle semmi baj, hisz barátok maradtunk a szakítás után. Beszélgettünk, beszélgettünk amikor váratlanul megcsókolt. Tényleg nem számítottam rá, és ezt a fotósok elkapták. Aznap este az egész fent volt a neten. Abby szerencsére nem hallott róla, de én elszóltam magamat..
-          És érzel valamit El iránt?
-          Amikor elutazott Amerikába és itt  hagyott nagyon fájt.. tudod mennyire összeomlottam. De amikor megláttam Abby-t azon a bulin úgy éreztem hogy el tudnám felejteni Elenor-t.  Egyszer kétszer randiztunk is ahol nagyon jól éreztem magamat. Amikor összejött Liam-el összeomlottam. Azt hittem soha nem állok fel, és a legrosszabb csak ez után jött, Abby balesete és a kóma.
-          Ti randiztatok? Miért nem meséltél róla?
-          Nem tudom, nem tudtam mit fogtok szólni eről..
-          Én személy szerint örültem volna. – mosolyogtam rá. – És történt valami közted és El között a csókon kívül?
-          Csak egy csók.. de én nem akartam értsd meg Zayn. Nem tudtam hogy ezt akarja..
-          De Louis… tudhattad volna hogy El nem csak beszélgetni akar veled.. és azt is tudhatnád hogy Abby és Jake között nincs semmi. Ezt a vak is látja..
-          Hát akkor iratok fel magamnak szemüveget.. Zayn nem voltatok itt.. Abby alig foglalkozott velem.. konkrét leszarta a fejemet.. Néha néha együtt voltunk,én nem ilyen kapcsolatra számítottam. Elegem van ebből, mi lesz akkor ha vissza megyünk Londonba? Még kevesebbszer fogom látni..
-          Egy kérdésem lenne hozzád! Szereted őt vagy nem?
-          Az életemnél is jobban!
-          Akkor meg beszélj vele! Menj oda hozzá!
-          Nem. Nem fogom beadni a derekamat. Még én könyörögjek neki?
-          Igen te!
-          Nincs az az isten… - istenem ez a srác nagy barom tud lenni. – Ha így folytatod el fogod veszíteni.
-          De nem akarom.

Harry szemszöge:
-          Abby! Abby! – keltegettem, de nem ébredt fel. Mi történhetett vele? – Kelj már fel! Ne szórakozz. -Kb 5 percig rángattam a lányt de nem válaszolt. Nagyon megijedtem, gyorsan befutottam a fürdőszobába és hoztam egy pohár vizet. Tudom hogy szemét vagyok de nyakon öntöttem vele.
-          Jézusom, mi volt ez?
-          Kb 5 perce rángatlak, nem ébredtél fel. Minden oké? Nagyon aggódok érted Ab.
-          Aranyos vagy. Harry, úgy nézek ki mint aki jól van?
-          Nem. Elmondod mi történt? – próbáltam ki szedni belőle, azt ami ennyire kiborította.
-          Louis megcsalt.
-          Mit csinált? Kivel? Mikor? Hol? Miért?
-          Elenorral, itt Párizsba az egyik nap. Fogalmam nincs miért tette..
-          Jajj Abby nagyon sajnálom.. elszámolok vele.. Hogy tehetett ilyet??
-          Azt mondta hogy csak beszélni akart Elenorral, de ő letámadta. Meg teljesen ki van borulva Jake miatt. Harry, miért ilyen féltékeny rá Lou?
-          Abby gondolj bele, mennyit foglalkoztál vele ezen a héten? ÉS mennyit voltál Jake-el?
-          Tudom hogy kevesebbet voltam vele, de megérthetné.. Jake-t nagyon régen láttam és már nagyon hiányzott nekem. De tudhatja hogy köztem és közte nem történt semmi. Olyan mintha a tesóm lenne.
-          Abby ez szép és jó, de akkor ezt neki is mond el, mert ő teljesen félre értette. Plusz valami képet magyarázott ami fent van Twitteren, és akkor a rajongók bemagyarázták neki a dolgokat.
-          Az a kép? Nehogy már ezen boruljon ki.. de tudod Hazza, ha ezt meg is magyarázom, attól még ő megcsalt engem és erre nincs magyarázat. Sajnálom.
-          Ezzel mit akarsz mondani? – kezdek nagyon félni.. mi lesz ha valami hülyeség vesz a fejébe?
-          Arra gondoltam hogy nem megyek vissza Londonba, vagyis csak szeptembertől csak a suliba. Nem fogok apáéknál lakni, mert elszeretnék kerülni minden egyes találkozást veletek. Ne haragudjatok.
-          Abby, ezt nem teheted. Mi lesz velünk és a csajokkal? Apádékkal?
-          Nem tudom Hazza, nem tudok semmit. – szegény ismét sírógörcsöt kapott. – Ne haragudjatok rám, kérlek!
-          Nem haragszunk nyugi. De .. – nem tudtam végig mondani, belém fojtotta a mondanivalómat.
-          Sajnálom Hazza, nem megy. Megkérhetnélek rá, hogy most hagyj magamra?
-          Biztos jól vagy Abby? Nem nézel ki jól.. De ha ezt akarod, magadra hagylak. Még vissza jövök, megnézem hogy vagy.
-          Köszönöm. – nem volt szívem ott hagyni, de mit tegyek..

Ahogy sétáltam lefelé a lépcsőn valami rossz érzés kerített hatalmába, lementem a lépcsőn egész a nappaliig. Lent a lányok kényeztették Niall-t, aki nagyon élvezte. Leültem melléjük és bambultam ki a fejemből. Leperegtem előttem a jövő, hogy milyen életünk lesz Abby nélkül. Meg kell győzni valahogy hogy maradjon velünk, de hogy?

Abby szemszöge:
Egyszerűen nem tudom felfogni hogy történhetett velem ilyen. Olyan boldog voltam, végre rám talált a szerelem, és a legjobb barátom is vissza jött. És akkor az egyik percben mindent elveszítek. Miért? Miért ilyen az élet? Miért veszik el tőlem a fentiek a boldogságot?
Nem tudom mi lesz velem Lou nélkül, de ezt a félrelépést nem tudom megbocsátani neki.
Lehet hogy hülyeséget csinálok, de én nem tudok így élni.. nekem ez sok.
És még a barátnőmet is elvesztettem. Mi lesz velem a tanácsi nélkül, soha nem fogom hallani a nevetését, nem látom többet a mosolyát..
Felkeltem az ágyból és a fürdőszobám felé vettem az irányt, kivettem a borotvából a pengét és a csuklóm felé közelítettem, végzetes lehet a következmény de nem érdekel. Most csak felejteni akarok..

Hirtelen szédülés jött rám, és csak sötétséget láttam.









Twitter kép



Ez a kép az egyik randin készült

Lesi fotó 


2012. május 4., péntek

25. fejezet


Sziasztok!
Nagyon örülök a több mint 3300 látogatónak :) 
És az is nagyon jó érzés hogy a múlt héten megdőlt a nézettségi rekord, hisz 1 nap alatt 220-an néztétek meg az oldalt :)
Remélem hogy ez a fejezet is tetszeni fog nektek :)
3 komi és jön az új rész!! :)
A blog megtalálható a Facebook-on is.. :)
Katt :) 


Puszii :)







Abby szemszöge:
-           Jake! – ugrottam a nyakába. Alig akartam elereszteni.
-          Abby, meg fogok fulladni.
-          Nem érdekel, olyan régen láttalak, most el nem eresztelek. Hiányoztál te majom!
-          Kicsim enged el szegényt. – lépett mögém anya. – Jake légy üdvözölve nálunk.
-          Emily,de régen láttalak, az évek alatt egyáltalán nem öregedtél semmit. – bókolt anyának.
-          Szóval te vagy a meglepetésem? – néztem rá, majd anyáékra.
-          Igen. Tudtunk, hogy nagyon régen láttátok egymást, és gondoltuk meghívjuk pár napra. – mosolygott apa.
-          Köszönöm! – most őket pusziltam sorra.
-          Jake be szeretném neked mutatni apa barátnőjét, a pasimat, és a lökött ír manót. – mosolyogtam rá, és bevezettem a nappaliba. – Ő itt Susan, Louis és Niall.
-          Szisztok. – csak ennyit mondott. – Szóval ti vagytok a One Direction.
-          Igen, a 2/5-e – mosolygott Niall. – A többiek a tengerparton és a hegyekben vannak. Kell egy kis pihenés.
-          Így igaz. – bólogatott Jake. Rengeteget beszéltünk, nevettünk és poénkodtunk. Igazam lett Lou és Jake nagyon jól megértették egymást. Olyan gyorsan elment ez a nap is. Vacsorára pizzát rendeltünk, amit nagyon gyorsan befaltunk, főként Niall. Lou-val egymás mellett ültünk és nem engedtük el egymást. Oda bújtam hozzá, és így hallgattam Jacob meséit.

Gyorsan lezuhanyoztam, felvettem a pizsamámat és Jake szobája felé vettem az irányt. Annyi mindent meg kell beszélnem vele, már nagyon hiányzott a közelsége.
-          Jake, bejöhetek? – kérdeztem tőle zavartan, hisz nem akarom zavarni.
-          Persze, gyere, ülj le ide mellém. – mosolygott. – Hiányoztál baby! Meg kell jegyeznem a te szőke, azaz ebben az esetben barna herceged nagyon jó fej és helyes. Ügyes választás volt.
-          Köszi, és mit gondolsz róla?
-          Ahogy az előbb mondtam nagyon helyes, kedves vicces és répamániás. Minden 3. mondatában a répa szerepelt. Tökre összeilletek nagy bolond lennél, ha elveszítenéd ezt a pasit. A szemébe valamiféle tüzet láttam, amikor rólad beszélt. Teljesen beléd van habarodva. Tényleg?
-          Igen te bolond. Van még valami, amit tudnod kellene… - kezdett bele valami nagyon fontosba hisz elkomorodott.
-          Mi az? Ne idegesíts!
-          Több hétre Londonba kell költöznöm hisz kaptam egy új filmszerepet és ott fogják forgatni a befejező részeket, és ha gondolod többet találkozhatnánk.
-          Mi? Tényleg? Ez komoly? – dadogtam. Ez a srác mindig meg tud lepni, már nagyon hiányzott nekem. Most több hétig Londonban fog lakni, újra együtt lesz a csipet csapat. De a gondolat menetemet Jacob szakította félbe.
-          Mit szólsz hozzá?
-          Mi? Tessék? Bocsi, elkalandoztam.
-          Szóval, lakhatok nálatok, míg a forgatások vannak? De csak akkor, ha nem zavarok..
-          Bolond vagy? Persze hogy lakhatsz nálunk, szerintem apa is bele fog egyezni.
-          Holnap közös program?
-          Persze, korán reggel induljunk el. Egy közös reggeli utána a Disneyland?
-          Okés, úgy is régen voltam ott. Mint a régi szép időkben. – mosolygott rám.


Louis szemszöge:
Már egy órája itt ülök Abby ágyán, de sehol sincs. Hol a barátnőm? Megígérte, hogy ma együtt alszunk, de nincs itt miért? Át hoztam a szobámból a laptopomat és Twitteren válaszoltam egy két rajongómnak, vásároltam a neten, répás meséket néztem. Lementem a konyhába, de ott sem volt. Ki mentem a kertbe hátha ott van, de ott sem találtam. Mintha a föld nyelte volna el. Lefeküdtem a fűre és néztem a csillagokat. Körülbelül hajnali 2 lehetett, amikor felmentem az emeletre benéztem a szobájába, de nem volt ott. Lefeküdtem az ágyára magamhoz szorítottam a mackóját és elaludtam.

Abby szemszöge:
-          Úr isten! – ugrottam fel az ágyról. Jake úgy megijedt, hogy ijedtében leesett az ágyról. – Mennyi az idő?
-          Szívbajt hoztad rám. Hajnali fél 3 van. Miért?
-          Louis! Elfelejtettem, már biztos vár rám. Ne haragudj, de mennem kell! Reggel 8kor találkozunk a nappaliba. Puszi. – gyors léptekkel elindultam a szobám felé. Lou biztos mérges rám, valahogy ki kell engesztelnem. Amikor beértem a szobámba, láttam, ahogy Lou ott alszik a macimmal. Szegényem mennyit várhatott rám, ezt jól elszúrtad Abby. Gyorsan bebújtam mellé az ágya és a dereka köré fontam a kezemet.
-          Kicsim.. – nyöszörgött.
-          Ne haragudj. Jake-el beszéltem és nagyon elszaladt az idő. Nagyon nagyon sajnálom.
-          Semmi baj. Legalább most itt vagy mellettem. – odahúzott magához és forró csókot nyomott az arcomra. – Szeretlek Abby.
-          Én is téged Tomlinson. Soha senkit nem szerettem ennyire, mint téged.
-          Kicsim, én már fáradt vagyok. Holnap beszélünk. Szeretlek! – megcsókolt és hozzám bújt.

Reggel amikor felébredtem Lou még aludt, nem volt szívem felébreszteni. Hagytam neki egy üzenetet az éjjeliszekrényen mellé pedig egy répás müzli szeletet tettem.
„ Drága Tomlinsonom!
Amikor felkeltem még aludtál és nem volt szívem felébreszteni téged. Jacob-al elmentünk a Disneyland-be este együtt leszünk. Nagyon szeretlek! Abby. ♥ ”
Gyors felöltöztem és a nappali felé vettem az irányt. Jake már várt rám.
Bent a meseparkban nagyon jól éreztem magamat. Jake hozta magával a fényképezőjét, rengeteg képet csináltunk, pózoltam Mickey egérrel és Mini Mouse-al. Rengeteget nevettünk hülyültünk, és a többi.

Louis szemszöge:
Reggel amikor felkeltem Abby már nem volt mellettem. Mégis mi a franc van itt este se volt velem.. Nem gondoltam volna hogy ilyen lesz a kapcsolatunk. Láttam egy levelet az éjjeliszekrényen, gyorsan kinyitottam és olvasni kezdtem:
„ Drága Tomlinsonom!
Amikor felkeltem még aludtál és nem volt szívem felébreszteni téged. Jacob-al elmentünk a Disneyland-be este együtt leszünk. Nagyon szeretlek! Abby. ♥ ”
Jaj, ne már. Ezt nem hiszem el, azt hittem, hogy ma együtt leszünk, de nem.. ő Jacob-al van. Felkeltem az ágyból és átmentem a szobámba. Niall már ébren volt és látta rajtam hogy valami nincs rendben.
-          Hé répás! Hát te? Hogy hogy itt vagy? Nem a barátnőddel kéne lenned?
-          Csak kéne, de ő a Disneyland-be van Jacob-al. Engem meg jól itt hagyott. – szomorodtam el.
-          Ne búslakodj! Gondolj bele, nagyon régen látták egymást és szeretnék együtt tölteni a napod. Itt vagyok, én jól el leszünk ma.
-          Jó oké, de tegnap este se volt velem. Egész este őt kerestem,az egész házat felkutattam. De ő nem jött, vagyis hajnali 3kor esett be az ágyba. Beszélgetünk utána pedig elaludtam. Tudod nem ilyennek gondoltam a kapcsolatunkat.
-          Lou drágám. Gondolj bele, muszáj beszélniük Abby-nek ő a legjobb barátja. Mi pedig lazítunk. Úgy is megígértük Adam-nek hogy focizunk vele a pályán. Benne vagy?
-          Foci? Tudod, hogy mindig benne vagyok a focizásban. Mikor megyünk?
-          Szerintem Adam még alszik. Úgy dél körül.

Kint fociztunk a kertben. Én,Niall, Adam és Tom. Nagyon mókás volt, meg kell jegyeznem Adam nagyon jól, focizik. Az idő is nagyon szép volt, míg mi fociztunk a lányok napoztak. Susan készített nekünk jó hideg limonádét, ami a foci után nagyon jól esett.
Kb. 5 óra lehetett amikor Abby és Jacob beestek az ajtón a nevetéstől. Nagyon jó kedvük volt.
-          Sziasztok! – üdvözöltek mindenkit.
-          Végre megjöttetek! Abby már hiányzott a reggeli ölelésed. – ugrott Niall Abby nyakába.
-          És akkor en mit mondjak? Egész nap nem látom a barátnőmet és még egy ölelést sem kapok.
-          Igen kapsz egy hatalmas ölelést. Utána pedig a pasimat kényeztetem. – ennél a mondatánál felcsillant a szemem.
-          Jól hallottam, hogy kényeztetést kapok?
-          Igen! Gyere, menjünk is a szobába. – nem kellett kétszer mondania, én már fel is pattantam a földről és a ház felé vettem az irányt.
-          Hé, szívem! Már is itt hagysz? Ezért ki kell engesztelned! – kiáltott utánam Niall, de egyáltalán nem érdekelt. Rohantam a szoba felé, ahogy csak lehetett és Abby-t vártam.
-          Azt hittem már soha nem érsz fel. – mosolyogtam rá.
-          Pedig siettem. Annyira hiányoztál már. – odaugrott mellém és megcsókolt. – Ne haragudj, hogy magadra hagytalak. De olyan édesen aludtál nem volt szívem felébreszteni téged.
-          Hát eléggé szomorú voltam, hogy itt hagytál, de Niall meg vígasztalt. Megebédeltünk és egész délután fociztunk. – meséltem neki. – És neked milyen napod volt hercegnőm? Milyen volt a Disneyland?
-          Húú nagyon klassz. Képzeld fotózkodtam Mickey egérrel és Mini Mouse-val. Nagyon vicces volt. Jacob is hülyéskedett. Képzeld felismert egy két kislány és odajött hozzám autógrammot kérni. Nagyon aranyosak voltak, de nem értem miért kértek tőlem autógrammot.
-          Hmm.. a csajom is híres lett, úgy hogy azt sem tudják, hogy velem jár. Ez tetszik. Csak nehogy híresebb legyél, mint én. – nevettem fel.
-          Nem fogok. De most menj, elzuhanyozni vedd fel a pizsidet én addig összedobok vmi vacsit és az ágyban felszolgálom.
-          Hmm de mázlista vagyok. Sieetek. És ne felejtsd el a réépát! –nyomtam egy csókot a szájára és a fürdő felé vettem az irányt. Lehet  hogy hülyének néztek, de nagyon féltékeny vagyok Jacobra. Ahogy Abby mesélte a napjukat nagyon csodálja. Tényleg örülök a boldogságának, de szeretném, ha velem is törődne. Észre se vettem hogy 1 órája ázok a vízben. Amikor észhez tértem gyorsan kiszálltam a fürdőkádból, felöltöztem és siettem a szobába. Szomorúan láttam hogy Abby elaludt. Ott fekszik az ágyon a kajám mellette. Elszúrtam, ismét. Gyorsan megettem a kaját, betakartam, forró csókot leheltem ajkaira és befeküdtem mellé az ágyba.


Jacob szemszöge:

Úr isten, annyira boldog vagyok. Ismét Abby-vel lenni csodálatos. Boldogsággal tölt el, hogy Abby boldog Louis-val. Nagyon kis cukik együtt. Szurkolok nekik, Ab tényleg megérdemli, hogy boldog legyen.

Ez a nap, amit együtt töltöttünk fantasztikus volt. Olyan volt, mint a régi szép időkben. Rengeteget nevettünk, csináltunk képeket és egy két kislány még oda is jött hozzánk autógrammot kérni Abby-től. Nagyon aranyosak voltak.

Este, amikor haza értünk hulla fáradt voltam, gyorsan bekaptam valamit kaját, lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni.
Elég furcsa álmom volt...