24. fejezet

Louis szemszöge:

Ez az este egyszerűen csodálatos volt, és persze az ébredés is. Amikor felébredtem Abby még aludt, a kezem a derekán volt és lágyan simogatni kezdtem. Ez a lány még álmában is gyönyörű, adtam neki egy puszit és jó szorosan hozzá bújtam. Fél órával később már ő is ébren volt.

-          Szép Jó reggelt álomszuszék.

-          Most hogy látlak szép és jó is. – kaptam tőle egy forró csókot. – És még édes is.

-          Nem vagy éhes? – kérdeztem tőle.

-          De igen. Eléggé meg éheztem.. – mosolygott rám Abby.

-          Figyelj pakoljuk össze a cuccainkat és menjünk haza. Ott nyugodtan meg tudunk reggelizni és nem kapnak el minket őrült rajongók. Rendben?

-          Oksi. Negyed órát kérek. Addig rendbe szedem magamat. – mosolygott rám.

-          Rendben. Én addig itt kint rendet teszek. Szeretlek. – megcsókoltam ő a fürdő felé vette az irányt én pedig amilyen gyorsan csak tudtam, rendet raktam. Tényleg negyed óra kellett Abbynek. Vissza vette azt a szuper szexi ruháját, amibe tegnap este volt. Időközben én is vissza öltöztem, egy picit rendbe szedtem magamat majd készen álltam az indulásra.

-          Mehetünk? – kérdetem tőle, mire ő biccentett egyet.

-          Lou előtte szeretnék még tisztázni valamit. – elég rosszul kezdődött. – Szeretném ha addig nem kürtölnénk világgá kapcsolatunkat míg nem beszéltél Liam-el. Rendben?

-          Persze, de az otthoniak tudhatják igaz? Képtelen lennék titkolózni előttük, plusz szeretnélek magam mellett tartani.

-          Rendben. Meg egyeztünk. – volt egy utolsó forró csókunk, amibe én hülye bele mosolyogtam. Mindent megköszöntünk a portásnak (diszkréció, nem szólt a sajtónak, kiadtak egy egész szintet.. értitek nem? :P) Beültünk a kocsiba és hazafelé vettük az irányt. Már mindenki várt minket. Amikor beértünk a házba kérdések száza fogadott minket.

-          Összejöttetek? Tetszett a meglepetés? Felgyulladt valami? Volt köztetek nemi együttlét?

-          Húha egyszerre csak egyet. – szóltam közbe. – Igen összejöttünk, de szeretnénk, ha erről még nem beszélnétek másnak, mert előtte Liam-el szeretnénk tisztázni a dolgokat.

-          Niall nem feküdtünk le egymással. – néztem rá idegesen. Ahogy láttam apa sem örült ennek a kérdésnek.

-          Jól van, na. Csak érdekelt, hogy mikor leszek nagybácsi.

-          Niall!- pirított rá mindenki.

-          Jó-jó befejeztem. – szomorodott el.

-          De viszont farkas éhesek vagyunk. Nem reggeliztünk a szállodában, el akartuk kerülni a felhajtást. Ugye maradt még reggeli? – néztem anyára boci szemekkel.

-          Persze. Gofrit csináltunk. – mosolygott Niall.

-          Van répa lekváár?

-          Igen, Louis, maradt még. Vagyis csak akkor ha múltkor nem etted meg mindent.

-          Akkor még van. – nevetett fel.

- Hogy tudod meg enni ezt az izét? - kérdezte Susan.
- Úgy hogy finom. - vigyorodtam el.

Niall szemszöge:

Nagyon kíváncsi vagyok, hogy sikerült a tegnap este. Ahhoz képest hogy 1 nap leforgása alatt béreltünk kocsit, kivettük a  szobád, bevásároltunk, megírta Louis a leveleket.. Mind a ketten megérdemlik a boldogságot. Amennyit nyafogtak nekem, én is megérdemlem a pihenést.

Abby nagyon csinos volt a abban a ruhában. Miután elment felmentem a szobába és írtam Harry-nek.

@Harry_Styles Útjára indult a hölgy. Most már csak meg kell várni a végkifejletet.
Remélem sikerül.. J

@NiallOfficial Én is remélem. Megérdemlik a boldogságot. Mikor ment el?

@Harry_Styles Most 2 perce.
@NiallOfficial és @Harry_Styles ha minden jól megy lehet hogy nagybácsik leszünk :D
@zaynmalik reméélem. szeretnék egy kis csöppséget.

@ NiallOfficial  és @zaynmalik bolondok vagytok.. :D
 @Harry_Styles mikor jöttök már haza? Hiányoztok!

@zaynmalik szombaton megyünk Párizsba.. nem emlékszel?

Este én meséltem a kis Adam-nek, amit rendkívül élveztem. Remélem hogy az én kisfiam is ilyen aranyos lesz… habár nem tudom miért gondolkozok a fiamon, még barátnőm sincs..:(
Sajnos a mesétől nem aludt el, ezért egy dalért könyörgött nekem. Át vittem a gitáromat és a Forever Young című dalt énekeltem neki. Elég sok időbe telt mire elaludt, de végülis sikeres hadművelet volt.

Emily azt mondta nekünk hogy nem fog elengedni minket mivel oly annyira lefárasztjuk a kisfiát, hogy éjszaka nem riad fel, és hogy nagyon jól meg van velünk. Minden nap kapunk tőle egy rajzot, amit majd Londonba kiteszünk a hűtőre.

Reggel nagyon korán kidobott az ágy, lementem meginni a szokásos kakaómat és megreggeliztem. Után feljöttem mert még mindenki aludt, bekapcsoltam a laptopot és válaszoltam egy-két rajongónak twitteren.

@Real_Liam_Payne hogy vagy tesó? Rég hallottam felőled. Néha felvehetnéd a telefont.. ;)

Tíz óra lehetett, amikor meghallottam hogy valaki leparkol a ház előtt. Kinéztem az ablakon és megláttam Lou-t és Abby-t. Nagyon vigyorogtak, szóval ez azt jelenti hogy kibékültek. Rohantam le a lépcsőn, majdnem leesetem de ez nem számít, a lényeg hogy mindent megtudjak.

-          -Összejöttetek? Tetszett a meglepetés? Felgyulladt valami? Volt köztetek nemi együttlét? – annyi kérdést tettünk fel amennyit csak tudtunk.

-          Húha egyszerre csak egyet. – szólt közbe Louis. – Igen összejöttünk, de szeretnénk, ha erről még nem beszélnétek másnak, mert előtte Liam-el szeretnénk tisztázni a dolgokat.

-          Niall nem feküdtünk le egymással. – nézett rám idegesen.

-          Jól van, na. Csak érdekelt, hogy mikor leszek nagybácsi.

-          Niall!- pirított rám mindenki.

-          Jó-jó befejeztem. – szomorodtam el.

-          Abby kicsim, ugye nem felejtetted el hogy ma jön meg a meglepetésed?

-          Húúha, ki ment a fejemből. – nevetett Abby.

A beszélgetés után felrohantam a szobámba és írtam Harry-nek.

@Harry_Styles és @zaynmalik sikerüüült!! a részleteket később megtárgyaljuk;)

@Louis_Tomlinson este skypon beszélünk!! páááá kicsinyem.

Abby szemszöge:

Reggeli után felmentem a szobámba, levetkőztem és gyorsan lezuhanyoztam. Nagyon jól éreztem magamat az éjszaka, sőt fülig szerelmes vagyok. Remélem semmi és senki nem rontja el a boldogságomat. Zuhanyzás után egy spongyabobos felsőt és egy fehér rövidnacit vettem fel. Átmentem Louis szobájába, éppen az ágyon feküdt és a laptopját bámulta.

-          Bejöhetek?

-          Persze, te mindig bejöhetsz. – odafutottam hozzá és egy csókot nyomtam az ajkaira. – Szeretlek!

-          Én is szeretlek hercegnőm! – nem sokat beszéltünk hisz egyhuzamban csókolóztunk.

-          Mikor akarsz beszélni Liam-el? – kérdeztem tőle zavartan.

-          Szombaton, hisz akkor utazunk oda a hegyekbe…

-          Mi? Ti felmentek a hegyekbe? De miért? Menyi időre? – kicsit kétségbe estem.

-          Kicsim. Nyugi. Szombaton ideutaznak Hazza-ék és úgy megyünk fel 2 napra. Ott beszélünk Liam-el, reméljük megérti a dolgot. – mosolygott rám.

-          Szerencséd, édesem. Gyere menjünk le a többiekhez. Amúgy is nemsokára meg jön az ajándékom, és nem szeretném elhalasztani.

-          Jó menjünk, de szeretnék kérdezni valamit. – mosolygott rám. – Alszol ma velem?

-          Hát… - húztam az agyát. – IGEN! Ki nem hagynám! A tegnap este is csodálatos volt.

-          Jupiii.

-          Srácok! – rontott be Niall.

-          Persze bejöhetsz, de tudod feltalálták az a tárgyat ott melletted, amit ajtónak hívnak. Kopogni kell rajta és ha azt mondják szabad, akkor léphetsz be a szobába.

Louis Laptopja

-          Hoppsz bocsi. – nevetett.

-          Mit szeretnél Niall? – kérdően néztünk rá.

-          Louis, be van kapcsolva a laptopod? – kérdezte a pasimtól, aki igenlően bólintott. – Hazza, Zayn és csajok beszélni szeretnének veletek.

-          De jóó, úgyis régen láttam őket. – örültem meg.

-          És az ajándékod? – nevetett Louis.

-          Az most nem olyan fontos. – Niall oda ült mellénk és belépett a Skype-ba, majd felhívtuk Hazzáékat.

-          Sziasztooook! – ordított bele a kamerába Harry és Zayn.

-          Hello! – ordítottunk mi is.

-          Miley! Sarah! Itt van Abby,Lou és Niall! – ordított a távolba Hazza. – Amúgy vagytok Tubicám?

-          Niall! Elmondtad neki? – nézett rá Lou.

-          Igen.. azt mondtátok hogy mi tudhatunk róla… - nyöszörgött.

-          Ne magyarázkodj Niall, ha nem mondod el akkor meg se tudjuk. – panaszkodott Harry.

-          Szóval akkor ti most jártok ugye?? És hogy sikerült a tegnap este?

-          Húú, nagyon romantikus volt ez az egész levelezés.. tényleg minden álmom megvalósult – csók csata- és amikor megláttam a szálloda folyosóját, elájultam. És az a sok rózsa amit kaptam legalább 1 tucat volt. ÉS egy biztos, nem akarom elveszíteni ezt a répa mániás majmot.

-          Ennek örülünk. Srácok meg kellene beszélni a szombatot. A repülőnk délre van Párizsba, és 4kor indul az Alpokba. Oké? – tisztázta a dolgokat Sarah.

-          Oké. És Liam tud róla hogy megyünk? – kérdeztem tőlük.

-          Hát…. persze. - makogott Harry.

-          Bocsi srácok de nekem mennem kell, mert nemsokára itt az ajándékom. – mosolyogtam.

-          Rendicsek hugica, de azért tweeteld ki hogy mit kaptál.

-          Értettem Zayn, kapitány. Csóközön, szombaton ismét együtt a csapat!

-          Sziia Abby! – köszöntek el tőlem, vagyis ordítottak. Gyorsan futottam lefelé a nappaliba, Lous és Niall pedig utánam, alig bírtak követni.

-          Anya! Apa! Susan! Merre vagytok? – kiabáltam.

-          Itt vagyunk a nappaliban. Mit szeretnél? – kérdezte az édesanyám.

-          Hát az ajándékomat.. – kezdtem bele de megcsörrent a telefonom. – Pillanat.

-          Hallo!

-          Abby!! Sziia !

-          Jake!! Hogy vagy?

-          Nagyon jól köszönöm. És veled..khmm.. veletek mizujs?

-          Szóval te is tudod? Ez egy pletykafészek család.. - halk nevetését hallottam a telefon végéről.

-          Igen hallottam. – telefonálás közben hallottam hogy csengetnek, anya tátogott egy olyat hogy nyissam már ki, hisz én vagyok a legközelebb hozzá. – Jake, várj egy picit ki kell nyitnom az ajtót. – odasétáltam az ajtóhoz, és amikor kinyitottam leesett az állam. Köpni nyelni nem tudtam, velem szemben egy vigyorgó srác áll, a hasamban lepkék repkedtek.

-          Jake!! – ugrottam a nyakába.

23. fejezet

Abby szemszöge:

Miután elindult a kocsi megpillantottam magam mellett egy szál rózsát és egy levelet. Gyorsan felbontottam és olvasni kezdtem:

„Kicsim, örülök hogy rá vetted magadat erre a találkozásra. Ha megáll a kocsi a következő levelet a sofőrtől fogod megkapni. Már nagyon várlak! Szeretlek! L.T. „

Istenem, de édes, nem gondoltam volna, hogy ennyire romantikus is tud lenni. Kíváncsian várom mi fog ebből kialakulni.

 Miután megállt a kocsi kíváncsian vártam a következő levelet. 

„Egyetlenem! Menj be a cukrászdába és csak annyit mondj, hogy szerelem. Tudni fogják, miről van szó. Nemsokára már a karjaimban tartalak! Szeretlek! L.T. „

Ez egyre érdekesebb lesz, amikor bementem a cukrászdába egy idős bácsi állt a pultba. Amikor ki mondtam azt hogy szerelem, csibészen rám mosolygott és hátrament valamiért. Kb. 5 percig tarthatott de ez nekem olyan volt mintha 5 óra lett volna. A kezében egy tenyér nagyságú szív alakú sütemény volt. Az volt ráírva hogy "Drágámnak". Pluszba nyomott a kezembe egy levelet majd udvariasan elköszönt tőlem. Visszaindultam a kocsi felé, beültem és tovább hajtottunk. A sütit letettem az ülésre a levelet pedig gyorsan olvasni kezdtem.

„Ügyes vagy kicsim! Ezt a feladatot is megoldottad, szóval egyre közelebb vagy hozzám. A következő állomást nem sokára meglátod, menj be abba az épületbe ami előtt megáll a kocsi. Ha megkérdezik ki vagy, csak a nevedet mond és megkapod a következő levelet. I love you! L.T.  „

Vajon mennyi időbe telt neki ezt az egészet megszervezni. Az biztos, hogy amikor már véglegesen odaérek, addig csókolom, amíg bírom.

A következő megálló egy Starbucks volt. Amikor beléptem mindenki engem nézett, hogy mit csinálok egy ilyen ruhában ott. Elég vicces volt. Odaálltam a pulthoz.

-          Jó estét! Mit adhatok? –buján mosolygott rám a hölgy, szerintem ő be volt avatva.

-          Abby Gonzales vagyok. – csak ennyit mondtam hisz azt sem tudom mit kapok.

-          Már hozom is! Egy kis türelmet! – kedvesen mosolygott rám, majd távozott. Idegesen babráltam az ujjaimmal hisz azt sem tudtam mire számítsak. Egy két srác fütyült nekem de nem érdekelt.

-          Itt van. Ez lesz az. Tessék! -  kezembe nyomott egy poharat amiben benne volt a levél. Szépen megköszöntem és már rohantam is a kocsiba. A kocsi ismét elindult alattam.

„ Kicsim, az utolsó helyszín felé közeledsz. Menj be a szállodába és kérj eligazítatást a recepción. Egyre közelebb vagy hozzám. Szeretlek. L.P. „

Szálloda? Mit tervez ez a majom? A Starbucks-ban egy olyan poharat kaptam amin egy közös képünk volt és az volt ráírva hogy : Forever! Szeretlek!

Csak jöjjön a közelemben, nem éli túl ezt a napot, persze, csak azért mert halálra fogom csókolni. 

Amikor megláttam a szállodát, gyors tempóban (futottam ) a szálloda felé, a recepciós picit kuncogott rajtam. A kezembe nyomott egy levelet és a lift felé irányított.

„ Ez az utolsó levél megígérem. A 10.re gyere édesem ott várlak! Már nagyon hiányzol! Siess! L.T.
P.S.: I love you! ”

A liftben megnyomtam a 10-es gombot és már úton voltam. Vettem egy mély lélegzetet és izgatottam-vártam a csodát.. amikor megállt a lift és kinyillódott az ajtó a rosszul lét keringett bennem. Az egész folyosó kivolt rakva égő gyertyákkal,valami gyönyörű volt. Tényleg leesett az állam a látványtól.  Az ajtó előtt gyertyákból egy szöveg volt kirakva. Kopogtam az ajtón, és  egy nagyon kedves úriember nyitott ajtót.

Az ajtó előtti szöveg

-          Szeretlek! – ugrottam a nyakába. Nem is hagytam szóhoz jutni.

-          Ezek szerint tetszett a meglepetésem. – mosolygott rám.

-          Igen nagyon. Egyszerűen csodálatos volt.

-          Ennek örülök, de minden simán ment? – aggodalmaskodott.

-          Igen. Csak nyugodj meg, ölelj magadhoz és soha ne engedj el!

-          Ezt megígérhetem. – majd megcsókolt. – Hölgyem, elkísérhetem az asztalához? – mosolygott rám.

-          Az asztalomhoz? –először nem értettem miről beszél, de amikor megláttam.. a könnyem is kicsordult.

-          Szívem, mond hogy csak öröm könnyek.

-          Igen azok! – ez volt minden álmom. Egy teraszon volt megterítve nekünk, háttérben az Eiffel toronnyal. Csodálatos volt. De tényleg. – Nem tudom megszólalni. Ez egyszerűen gyönyörű.

-          Meg kell hogy jegyezzem gyönyörű vagy! – pirult el.

-          Köszönöm szépen! Te is jól nézel ki.

A vacsora alatt rengeteget nevettünk és egy percre sem engedtem el a kezét. Miután befejeztük a főételt, bementünk a szobába és az ágyban ettük meg azt a sütit, amit még az úton szedtem össze. Nagyon romantikus volt az egész, hozott epret,nutellát, tejszínhabot amivel rengeteget szórakoztunk.

-          Jól tudom ugye, hogy szereted az epret.. – kérdezte tőlem idegesen.

-          Igen, nagyon szeretem. Az egyik kedvenc gyümölcsöm. – mosolyogtam rá.
- Hááámm..- tolta a szám fele az epret mire én kinyitottam a számat. 
- Hmm.. nagyon fincsi. De nézd meg tiszta nutella lettem. - gonoszan felnevetett.

-          Arra gondoltam, hogy megnézhetnénk valami filmet. Mit szólsz hozzá? – ajánlotta fel.

-          Benne vagyok.

-          Mit nézzünk?

-          Rád bízom szerelmem.

-          Rendben. Amíg beteszem a filmet menj be a fürdő szobába és vegyél fel valami kényelmesebbet. Susan és Emily hozott neked ruhát ha jól tudom. – picit meglepődtem, szóval ők is benne voltak ebben az egészben. Elindultam a fürdőszoba felé, nagy meglepetésemre tényleg volt itt ruha. Egy rövidnadrág ( amit tényleg nagyon rövid volt, pont hogy a seggem partvonalát súrolta) és egy lenge top volt ott. Gyorsan felvettem és már futottam is ki Lou-hoz. Közben ő át öltözött egy kényelmesebb ruhába ( egy csíkos polóba és egy melegítőben fekszik az ágyon) Jó szorosan odabújtam hozzá hogy érezzem minden egyes lélegzetvételét és az illatát.

-          Olyan jó hogy a közelemben vagy. Soha nem akarlak elveszíteni. – bókolt nekem Lou.

-          Én sem szeretnélek. Nagyon nagyon nagyon szeretlek Louis Tomlinson! – kuncogott , majd odahajolt hozzám és megcsókolt. A filemt alig néztük mert egymással voltunk elfoglalva. Sokat gondolkoztam azon hogy ez csak egy álom- vagy a valóság.

-          Mond hogy ez a valóság és nem csak álmodom.. – bíztattam magamat.

-          Ez a valóság. Tudod eddig mindent elpuskáztam, de most nem engedlek elmenni. Akkor én lennék a világ legnagyobb balekja. 

Abby Gonzales, leszel a barátnőm? – 1 perces sokkot kaptam, 1 szót sem tudtam kinyögni.

-          őő.. IGEN. – dadogtam, és a nyakába ugrottam.
- Tényleg? - egyszerűen nap akarta elhinni hogy igent mondtam. 
- Igen minden nyelven. Yes, Oui,Sí, Ja, Igen.

Hosszú éjszakánk volt, de nagyon boldog vagyok hisz szeretem őt, és ezentúl csak az enyém és senkivel nem fogok rajta osztozkodni. Na jó, a fiúkkal talán, de más nem kaphatja meg!
Ezennel bátran kijelnthetem hogy Louis Tomlinson a barátom!

22. fejezet

Louis szemszöge:

Amikor beléptem az ajtón, Abby az ágyában fekszik és laptopozik.

-          Bejöhetek? – kérdeztem zavartan.

-          Persze, gyere. – mosolygott. – Mit szeretnél?

-          Hát csak beszélgetni veled… - dadogtam. Olyan hűvös volt velem,de próbáltam feloldani a hangulatot. - Hogy vagy?

-          Jól köszönöm… És te? – ejtett egy kisebb mosolyt,de inkább nevezném grimasznak.

-          Jól vagyok. Tudod, nagyon sajnálom a tegnapit. Nem akartalak megbántani… - akadt el a hangom.

-          Lou én is ugyan úgy hibás vagyok. Kár volt megzavarnom azt a pillanatot- De tudod nagyon zavart ez az egész. Olyan távol vagy tőlem, de mégis közel.

-          Hát igen.. megzavartad.. – kuncogtam – De az előtte lévő dolgokat nagyon élveztem, de megérhetsz, hisz Liam a legjobb barátom, ez számomra olyan mint egy hátba támadás.

- Megint kezdjük a veszekedést? - nézte szomorúan a mackóját. - Mert akkor szeretném ha elmennél. Olyan szép este volt eddig, nem szeretném elrontani az összhangot.

- Nem szeretnélek elszomorítani. Azért jöttem hogy kibéküljünk. Tudod én.. - megint a szavamba vágott, látom ma este az nagyon megy neki..

-          Nem jössz egy kicsit közelebb? – ajánlotta fel. Nagy tétlenkedés után, belementem és közelebb araszoltam hozzá. – Még közelebb?

-          Megyek már. – nevettem fel. – Tudod azért jöttem, hogy beszélgessünk egy kicsit, de ha ennyiszer közbeszólsz, soha nem fogom elárulni miért jöttem.

-          Csak akkor, ha ide fekszel mellém, csakis akkor foglak meghallgatni. – kacsintott rám. Nem kellett sokat könyörögnie nekem. Az ágya felé szökdeltem és bebújtam az ágyába. Letette a laptopot a földre és odabújt hozzám. – Nah akkor mit szeretnél  tudni?

-          Igazából, nem is tudtam róla hogy szeretsz táncolni. Mesélsz nekem kulissza titkokat?

-        Bolond vagy Tomlinson.. amikor még itt éltünk Párizsban rengeteget táncoltam. Az életem részévé vált, rengeteget utaztam különböző versenyekre és fellépésekre. Volt egy ország ami nagyon a szívemhez nőtt. Remélem, egyszer elvihetlek oda titeket. Nem nagy ország, de annál szebb. Egyébként most ott él a legjobb barátom, majd bemutatlak neki.szerintem elég hamar megértenétek egymást, ugyan olyan bolond mint te..

-          Tényleg? És mi ennek az országnak a neve? – próbáltam kiszedni belőle.

-          Magyarország.

-          Létezik ilyen ország? – csodálkoztam. - Még soha nem hallottam róla.

-          Igen létezik.  – nagyon sokat mesélt nekem Magyarországról. És arról is hogy ő régebben modellként is dolgozott. Kisebb nagyon fotózásokon is részt vett, mutatott nekem képeket azokból az időkből. Tényleg nagyon csinos volt már akkor is. 

Abby egyik fotósorozata

Beszélt nekem azokról az időkről amikor még egy család voltak. Nagyon nehezen viselte a szülei válását.

-          Tudod, gondolkoztam a kettőnk helyzetéről. – kezdtem bele. – És úgy gondoltam…

-          Ne, kérlek. Nem szeretnék veszekedni…- szakított félbe. - Olyan jó itt melletted, a közelséged, a szereteted..

-          De tudnod kell valamit…

-          Csssss… - majd ajkait az ajkaimhoz tapasztotta. Én nem tétlenkedtem és vissza csókoltam. Csak annyit akartam neki mondani hogy szeretem őt,de a csókunkat Niall visítása törte meg.

-          Wááá… ti? Együtt? – örvendezett az ír manó.

-          Maradj csendben Niall. Még felébreszted a többieket. – csitította Abby a barátomat.

-          Jóó, de akkor válaszoljatok! Együüt vagytok? – hisztizett, csak azért hogy kiszedje belőlünk a választ. Én akartam válaszolni a kérdésére de Abby megint megelőzött.

-          Nem, nem vagyunk együtt. Csak bejött hozzám Louis. – magyarázkodott. Picit elszontyolodtam, amikor meghallottam ezt a mondatot.

-          De akkor Lou, mit kerestél a szájába? – nevetett fel.

-          Niall most menj ki a szobából! 

- Ha nem mondod meg, eldugom a répás kajákat4 -fenyegetett ez a félbolond.

- Jajj, csak azt ne! Kérlek! Nemsokára utánad megyek és elmondom! Csak a kajáimat hagyjad!

-          Jól van.. de siess. Tudod hogy nem szeretek nélküled aludni. – mosolygott. – Jó éjt Abby!

-          Sziia Niall! Reggel találkozunk. – dobott neki egy puszit, amitől a barátom „elájult”. Pár perceg fetrengett a földön, tetszhalált színlelt,de amikor észrevette hogy nem figyelünk rá felállt és kiment a szobából.

-          Hol is tartottunk? – mosolyogtam rá.

-          Jobb lesz, ha tényleg mész. Már késő van. Holnap reggel találkozunk. – próbált meg lerázni.

-          Szóval akkor nem aludhatok itt? – elővettem a csábos mosolyomat, de megrázta a fejét. – Kár. Akkor jó éjszakát, Szerelmem.

-          Jó éjt. – oda hajoltam hozzá és megcsókoltam a homlokát. Amikor kiléptem a szobájából egyszerre voltam boldog és szomorú is. Boldog azért voltam mert már nem haragszik rám és ismét csókolóztunk. Szomorú pedig azért mert nem maradhattam vele, de a holnapot csak vele fogom tölteni. Ezt megígértem magamnak. Valamit kitalálok! Bármi legyen.

Abby szemszöge:

Úr isten, ez tényleg megtörtént velem? Itt feküdt mellettem és megcsókoltam. Én őt.. csak úgy letámadtam. Egyszerűen büszke vagyok magamra. Csak kár hogy Niall megzavart minket, ki tudja meddig fajultak volna a dolgok. Habár nem szeretném elsietni a dolgokat. Szeretném ha minden meséhez illő lenne,tudom ez nyálas de akkor is .

Nagyon szeretnék végre boldog lenni, hisz megérdemlem. Tudom nagyképűen hangzik de akkor is..  Amikor kiment a szobából azonnal az ölembe kaptam a laptopomat és írtam Jacob-nak.

Jacob a legjobb barátom aki 10 éve elköltözött a családjával. Régebben sokszor mentem el hozzájuk. De az elmúlt 5 évben csak interneten keresztül beszéltünk Webcameráztunk, beszélgettünk.. Nagyon hiányzik nekem de sajnos nem akar vissza költözni Párizsba vagy Londonba. Amikor délután ráírtam egyből felhívott telefonon hisz ingyen beszéltünk egymással a nagy távolság ellenére is. Olyan jó volt hallani a hangját. Elmondtam neki mi volt Liam-el, és hogy most Louist szeretem. Ő is azt tanmácsolta hogy Lou-t válasszam hisz sokkal jobban passzol hozzám,mint Liam. Most csak ennyit írtam neki:

@JacobL Megtettem, amit kértél. Megcsókoltam. Nagyon jó érzésvolt. Köszönöm, hogy segítettél. Majd meghálálom. Szeretlek, Hiányzol!

Majd letettem a laptopot,megfogtam a mackómat és elaludtam.

Louis szemszöge:

Most aztán tényleg nagyon boldog vagyok. Gyors lementem a konyhára és hogy meg ünnepeljem a boldogságomat megittam egy répás ivójoghurtot. Felfelé menet is csak Abby járt az eszemben.

Természetesen Niall megvárt engem, úgy hogy kénytelen voltam mesélni neki.

-          Niall segíts. Meg szeretném lepni valamivel de nem tudom mi lenne a legjobb. Ötlet?

-          Egy szép ruha? – ajánllotta.

-          Nem ilyenre gondoltam.. valami romantikusra, ami egyben csúcs szuper.

-          Meg van a legtökéletesebb.. – mosolygott majd felugrott az ágyról és ellejtett nekem egy ír táncot.

-          Elárulnád nekem? – el vörösödött a fejem.

-          Jah, persze. Bocsi. Mit szólnál hozzá hogyha egy romantikus vacsorát rendeznénk?  Egy szép teraszt kibérelünk, háttérben az Eiffel toronnyal. Mit szólsz? 

-          Ez tetszik. Benne vagyok. 

- Hazza fent van Skype-on. Beszéljünk velük. - ajánlotta fel Niall.

- Oké. - Gyorsan írtunk nekik, amit Harry nagyon meglepődött, egyből fel is hívott minket és mindent kitárgyaltunk. Tanácsot adtak hogy mit csináljak, mit hogyan rendezzek el az asztalon, milyen kaja legyen.

- Srácok, szerintetek sikerülni fog? - kérdeztem tőlük.

- Ha ezzel nem hódítod meg a Abby-t akkor sehogy. - magyarázott a webkamerába Miley.

-  Remélem sikerül. Szurkoljatok holnap. 

- Okés. Ezerrel szurkolunk.. - válaszolt Hazza.

- Mi most megyünk mert nemsokára reggel van és el kell kezdeni a szervezést. Jó éjt srácok és köszönök mindent! Szombaton találkozunk!

- Sziasztok! Lou egy kalappal!

- Szeretlek Tubicáám! -kiáltott Harry Niall-nek.

- Akkor holnap reggel kezdjük el szervezni, jó?

-          Oké. Na, de aludjunk. Mert ahogy látom már hajnali 4 óra van, és hamar fel kell kelni ha jól meg akarjuk szervezni.

-          Köszi tesó! Jó éjt Niall. – oda mentem hozzá és jó szorosan megöleltem. Nem aludtam sokat, 7 órakor már a konyhában ittam a reggeli forró csokimat. Szerencsére Abby még aludt, felhívtam a leghíresebb szállodát Párizsban és kibéreltem a legnagyobb olyan lakosztályt, amelyiknek van egy hatalmas erkélye. Sikerült kibérelnem, Niall, Susan és Emily 12kor eljönnek velem rendbe szedni a lakosztályt megteríteni az asztalt, eljöttek velem bevásárolni stb. Elvittem a ruhámat a szállodába, szóval ott fogok lezuhanyozni és átöltözni. Hagytam Abbynek egy levelet az ágya mellett:

„ Szép Jó reggelt édesem! Sok szeretettel meghívlak egy álomvilágba! 19:00kor egy fekete kocsi fog várni a ház előtt. Ha érdekel a meglepetésem akkor a helyszínen várlak. I ♥ you! L.T. „

Remélem össze jön ez a meglepetés, és bemutathatom hogy ténylegesen szeretem.

-          Szóval, akkor minden készen van ugye? – mosolyogtam az előttem álló segítő kész csapatra.

-          Igen. De ne izgulj minden szuper lesz. – nyugtatott Niall.

-          Lou, ha ezzel nem lágyítod meg a szívét akkor semmivel. – csóválta a fejét Emily.

-          Óóó.. a békülés már sikerült. – nevetett fel Niall. – Tegnap este rajtakaptam őket miközben egymás szájában kutakodtak.

-          Niall. – oldalba löktem.

-          Micsoda? – tátotta el a száját Susan. -  És ezt nem is mesélted..

-          Hát az úgy volt.. már túl késő volt. – magyarázkodtam.

-          Nem baj, nem lényeges. Csak az a fontos hogy boldogok legyetek, szurkolunk otthonról. – bíztatott Emily.

-          Louis, mindened meg van amire szükség lehet? – kérdezte aggodalmasan Niall. – Mert nekem mennem kell.

-          Igen. Köszönök mindent. Innentől megoldom. – mosolyogtam.

-          Akkor egy kalappal.

- Louis, míg el nem felejtem. Hoztunk Abby-nek egy váltó ruhát, szóval ha kényelmes ruhába szeretne öltözni a fürdőben megtalálja. - mondta nekem Emily majd beletúrt hosszú szőke hajába.

-          Jó szórakozást, viszlát Lou. – búcsúzott Susan. Mielőtt elmentek volna mindegyik végig ölelt, és nyugtató puszikat adtak. Ránéztem az órámra, már fél6 volt. Gyorsan elmentem lezuhanyoztam és és felvettem az erre az alkalomra vett ruhámat. Susan és Emily egy kékes feketés inget választottak, Niall egy koptatott farmert, én pedig egy kék Converse tornacsukát választottam. Egybe tényleg nagyon jól nézett ki.

Abby szemszöge:

Nagyon szépet álmodtam az éjjel, Louis és én egy pár vagyunk és Liam is megérti. Bárcsak valóság lenne ez az álom. Amikor kinyitottam a szememet egy szál vörös rózsát pillantottam meg a csipás szemeimmel, mellette pedig volt egy levél. Gyorsan felültem az ágyban, fölkaptam a rózsát megszagoltam és elkezdtem olvasni a levelet.

„ Szép Jó reggelt édesem! Sok szeretettel meghívlak egy álomvilágba! 7 órakor egy fekete kocsi fog várni a ház előtt. Ha érdekel a meglepetésem, akkor a helyszínen várlak. I ♥ you! L.T. „

Úr isten, vajon mit tervez ez a bolond? Olyan izgatott lettem, gyorsan ránéztem az órámra már dél volt. Nem tudom, hogy aludhattam ilyen sokáig. Kipattantam az ágyból és a szekrényem felé vettem az irányt. olyan ruhát keresek ami dögös és egyben csinos is. Kettő ruha között vacilláltam. Az egyik egy mályva színű volt félig pánt nélküli, egy ilyen féloldalas. A mell alatt pedig flitterrel van kirakva. Nagyon szép ez a ruha. A másik pedig egy fekete pántnélküli mell alatt pedig egy masni van. Nem tudok dönteni.. hosszú vacillálás után a mályva színű ruhát választottam. Hozzá pedig egy csillogó magas sarkút ami legalább 15 centis volt. A kiválasztott ruhát az ágyamra tettem, majd lementem a konyhába ettem valami ehetőt, majd elkezdtem keresni a többieket.

De sehol senki nem volt, hova tűntek ezek? Elrabolták őket? Vagy lemaradtam valamiről? Én mindig mindenről lemaradok, de a legfurcsább az hogy Adam sincs itthon. Na de nem is baj, legalább nyugodtan tudok készülni az estére. Felmentem a szobámba megnéztem a twitteremet, posztoltam és megnéztem mi van a többiekkel.

@Louis_Tomlinson és @NiallOfficial hol a francba vagytok? Ebben a nagy házban egyedül vagyok. xx

@Abby_Gonzales na mi történt elüldöztél mindenkit? :D Nemsokára találkozunk kislány, már nagyon hiányzol. xx

@Harry_Styles ne bolondozz. Tényleg nem tudom hova tüntek.. Te tudod ugye? :D

@Abby_Gonzales igen.. tudom. Majd este megtudod. Érezd jól magadat. Szeretés van hugicaa ♥

@Harry_Styles nem vagy vicces. Én is szeretlek titeket! Puszillak.

@Abby_Gonzales én is szeretlek ámmm… millió csók a te Zayn-ed.. :P

@zaynmalik nem vagy vicces.. megyek készülődni. Sziasztok! xx

Elég sokáig beszéltem a fiúkkal, teljesen elfelejtettem készülődni. 5 órakor bementem a fürdőszobába, lezuhanyoztam és megmostam a hajamat. Nem tudom, hogy csináljam mega hajamat. Kivasaljam vagy begöndörítsem? Végül is begöndörítem, szerintem egész jó lett. Leültem a sminkes asztalomhoz és kisminkeltem magamat (alapozó, púder, szemhéjfesték, szempillaspirál, szemceruza,szájfény).  Gyorsan felöltöztem, kiegészítőként egy karkötőt választottam. Mire elkészültem már 6 óra volt. Amikor felöltöztem valaki kopogott az ajtón.

-          Sziiia. Bejöhetek? – mosolygott a sunyi barátom.

-          Hát..nem  is tudom. Nem is foglalkoztál ma velem. Sőt azt sem tudom hol voltatok.

-          Tudod, el voltam foglalva. De most itt vagyok, és meg kell jegyeznem nagyon csinos vagy.

-          Tényleg? – csodálkoztam.

-          Igen, eszméletlen vagy. Figyelj néhány részletet tudod kell az estéről. – kezdett bele és én kíváncsian figyeltem rá. – Az autóban találsz majd egy levelet, ami eligazít téged azon a helyszínen ahol az álomszép randitok lesz. Azokat olvasd el és csak úgy menj tovább, különben nem tudod, merre kell menni.

-          Értettem. Nagyon köszönök mindent Niall. – jó szorosan magamhoz öleltem.

-          Remélem sikerül, és holnap már úgy beszélünk, hogy az én egyetlen Lou-m párja vagyok.

-          Reméljük. – mosolyogtam. De ezt a beszélgetést egy autó dudája zavarta meg. – Ez már az én kocsim lenne?

-          Igen, hisz 7 óra van. Gyere menjünk mert elkésel. – lekísért a kocsiig, még az ajtóban nyomott egy puszit a homlokomra majd becsukta az ajtót.

-          Akkor kezdődjön az este..

Abby ruhája